Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei
23. A. Bernolák: Lexicon slavicum . . . Budae 1825—1826. IV. str. 3351. — J. Kollár: О Ceskoslovenské jednote w reöi a w literature. Spisu musejnich. Praha, 1846. str. 105. — J. Csaplovics: Gemälde von Ungarn. I. Pest. 1829. str. 205. — F. J. Safarik: Slovansky národopis, Praha, 1842. str. 98. — J.M Búrban: Slovensko a jeho zivot literárny Slov. pohl. 1846. str. 34. — S. Jancsovics: Novi madarsko—slovenski a slovensko—madarski slovni'k. I. Szarvas ; 1848. str. 335. — P. Dobiinsky: Obyèaje, povery a hry slovenské T. S. Martin. 1880. str. 71. — F. Рокоту: Z potulekpo Slovensku. Praha, 1885. Praha II. str. 174. stb 24. J. M. Kálal: Slovensky slovník. Banská Bystrica. 1923. str. 724. — F V. Pe unka: Veséié putovanie po Slovensku. Praha, 1934. str. 340. 25. St. Tobik a gömöri nyelvjárások legjobb ismerője a balog-völgyi trpák nyelvjárást már délnyugat-gömöri nyelvjárásnak nevezi. (Gemerské náreöie. Jazykovedné stúd. 11.86—117.) Ebben a térségbe tartoznak tehát azok a trpák falvak mint pl. Jostisovce Drienöany Slizské. Babinec. Kraskovo. Lukov ste. Pápőa, Kyjatice, Ostrany, Striezovce, Hrusovo. Budikovany — melyeket korábban külön nyelvjárásnak minősítettek. 26. M. Prasli kova: Brdárstvo v západnom Gemeri. Slov. národopis 1965. str. 383. — J. Orlovsky: Gemersky náreöovy slovník. Martin, 1982. str. 358—359. E gömöri trpák falvak a következők voltak: Hostisovce, Drien any, Hrusovo, Kyjatice, Pápca, Babinec, Slizské. Ez utóbb ; község lakóit Trpákok-пак csúfolták. (Trpouöané). 27. Püspökhatvanban maguk a közsé fe lakói is állították: „Ved mi ani nie zme Slováci, len taki Trepáci". (Mi nem is vagyunk szlovákok, csak amolyan trepákok) Lami István közlése. Nás kalendár 1983. Bpest, 205—207. 28. Pilisen is ugyanezt mondották magukról : „mi zme len taki Trepáci". J. Stolc: Nárecie troch slovenskych ostrovov v Madarsku. Bratislava, 1949. str. 246, 418. 29. Kiskőrösön is azt vallják, hogy: „mi zme uZ Trepáci" — ,,mi zme Trepaji". K. Palkovic: Z vecného slovníka Slovákov v Madarsku. Jazykoved. Studie 1957. str. 319. 30. J. Stolc szerint a Bácskában fekvő Bajs község lakóit is Trpák-окпак v. Trepák-oknák nevezik, főleg azért — mert trpák nyelvjárásban beszélnek egymással. J. Stolc: Náreöie troch Slovenske ostrovov.. . Lingvistica slovaca. 1946—48. Bratislava, str. 416—420. 31. Nyíregyházán a gömöri trpák-ok&t a környező magyarok „tirpák"-пак, vagy tirpákok-uak ejtik és nevezik. Ma már ez az elnevezés nemcsak egy gömöri szlovák nyelvjárást, de egy 'kétnyelvű, szlovák származású etnikai népcsoport' nevévé vált. Lásd erről: Márkus M.: A bokortanyák népe, Budapest, 1943. 59—65. oldalakat. — Magy. NyelvTört. Etimológiai Szójövevényszavai. Budapest, 1/1. 1954. 524 old. Resümee Mihály Márkus: Geographische- (Flur-,) Familien- und Beinamen in Sámsonháza Der Autor hat in dieser Studie geographischen Flurnamen und die Familien- und damit die Beinamen eines charakteristischen Nógráder slowakischen Dorfes aufgearbeitet. Das Dorf war schon im 12 Jahrhundert ein bewohnter Ort. Zur Zeit der Türkenkriege wurde es gänzlich vernichtet. Nach dem die Türken aus dem Lande gejagt wurden, brachten die neuen Grundherren des Dorfes slowakische Ansiedler in den Dorf. Diese slowakischen Kolonisten haben ihre Nationalität bis zum heutigen Tag bewahrt. (Zwar widersprechen die statistischen Daten der Jahre 1910 und 1920 dieser Behauptung. 1910 wurde die Zahl der Slowaken in nur 1.8% festgestellt und 1920 wurde das gahze Dorf einheitlich als ungarisches Ethnikum ererklärt.) - Eben darum liefern die in der Studie angegebenen Daten geradezu wichtige Beweise von den nationalen Zuständen des Dorfes am Anfang des Jahrhunderts. Den hier dargebotenen Stoff hat der Autor im Ort aus den Aufzeichnungen der früheren Gemeinde-Matrikeln und von den Angaben der lebenden, ältesten Ortsbewohnern gesammelt. Wie es auch der publizierte Stoff zeigt, bieten die gesammelten Daten nicht nur eine alphabetische Aufzählung, denn wo sich Gelegenheit bot, bemühte sich der Autor die 66
