Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

tatni azoknak a számára, akik a megkezdett úton továbbfolytatva még gondosabban összegyűjthetik szülőföldjük vagy lakóhelyük hasonló emlékanyagát és a hozzájuk fűződő hagyományait. JEGYZETEK 1. E kérdéskör régebbi magyar kutatóinak sorából itt most csak a legfőbbek neveit soroljuk fel :Melich János, Kniezsa István, Kiss Lajos, Lőrincze Lajos, Végh József. A szlovák kutatók közül Ján Stanislav, Branislav Varsík, Rudo KrajovCiC, Pavel Ondrus, Vincent Blanár, Milan Majtán és Vladimír Smilauer nevét említjük meg. 2. Az újabbkori onomasztikai kutatások támogatására külön kérdőívek is készültek. Ezek közül említést érdemel a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének kiadott: Útmutató a szlovák és magyar földrajzi nevek gyűjtéséhez. Összeállította Sipos István, Budapest, 1977. с kiadványa. A kérdések elméleti taglalását egy hasonló munka foglalja össze, mely sz'ováku' jelent meg: Michal Blicha és Milan Majtán: Metodika vyskumu vlastnych mien. Kosice, (Kassa) 1977. 3. E témakört legkorábban A. Petrov: Prispővky к historické demografii Slovenska v 18—19 Století,Praha, 1928. с munkájában kezdte vizsgálni. Értékes idevágó adatokat nyújtott e témakörben Fügedi Erik: Beiträge zur Siedlungsgeschichte einiger slowakischer Dörfer auf dem Geb ete des heutigen Ungarn. Studia slavica Hung. (Bpest. 1980.) с tanulmányában. Nem kevésbé figyelemreméltó adatokat szolgáltatott ehhez még Vincent Blanár: Príspevok ku studiu slovenskych osobnych a pomiestnych mien v Madarsku. Bratislava, 1950. Igen áttekinthető anyagot gyűjtött még össze a sámsonházi helynevekből Vámosi Ilona tanárnő is, Sámsonháza helytörténete с kéziratában. A kézirati anyagba^való betekintési engedélyét a szerzőnek ezúton hálás köszönetemet nyilvánítom. 4. Michal Márkus: Slovensko—madarské interetnické vzt'ahy v ludovej strave v Sámsonháze. In Národopis Slovákov v Maharsku. 1981. 63 — 100. 5. Az anyakönyvek anyagának összegyűjtését a helyi evangélikus lelkészi hivatal engedélyével végeztem. 6. Ennek számbavétele már azért is kívánatos volt, mert az eddigi kiadványokban Sámsonháza igen szegényesen szerepelt. Manga János: Magyarországi szlovákok. In Népi Kult. Népi Társ. 1973. 211 — 250. — valamint Ján Sirácky: Stahovanie Slovákov na Dolnú zem. Bratislava, 1966. 7. Hogy a török seregek pusztítása milyen mértékű volt, legjobban a Manga J. munkájából tudhatjuk meg. (213 old.) 8. Az idézett népdalt Styaszni János 80 éves sámsonházi lakos énekelte, ismeretes volt ez a népdal a több nógrádi szlovák faluban is. Lásd: Vyeletel vták. (Szlovák népdalgyűjtemény) Budapest, 1955. 21. old. 21. old. 9. Az itteni b'rtokosok nevét Schneider Miklós munkáiból idézzük. Dézsma és robot. Salgótarján, 1971, 55—56 old. — Udaje о poddanskych pomeroch vobciach obyvanych Slováknii v Novohradscej stolici z konca 18. storocia. In. Slováci v zahranicí, Bratislava, 1979. 3. 118—126. 10. Mathias Bel: Notifia Hungáriáé novar historico-geigraphica. IV. Vindobona 1782. — A nógrád megyei szlovákok migrációját elég alaposan írják le: Sirácky J. id. munkájában, — valamint Belitzky János: Nógrád vármegye története. I. Salgótarján, 1972. 196—220 old. 11. A sámsonházi pajták gondos feldolgozását Zólyomi József: Kétbeltelkű település emlékei Sámsonházán c. dolgozatában olvashatjuk. In. Národopis Slovákov v Madarsku, 1981. 44—61 old. 12. Néhány idősebb adatközlő tájékoztatása szerint a Öarhovna név a magyar Cserhát hegység és az itteni erdő nevét jelentette. 13. Lásd a 11. sz. alatti jegyzetet. 14. Májercsik A. 80 éves, és több más 'dősebb adatközlő szerint az országút menti pajták és istállók csak az 1808. évi tűzvész után kezdtek szaporodni. 15. Kopan vagy Kopany irtott határ-részek elnevezését felső-Gömörben a legpregnánsabban találjuk pl. Muránska Zdychaván. Lásd. Ján Gallo: Muránska Zdychava Rim. Sobota, 1983. 46 old. с munkájában. 16. A Tabán: helynév vagy utca-névként való használata országosan ismert. V. ö. Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest, 1982. V. köt. 243. old. 17. A nógrád megyei szlovák falvakban — de egyébként másutt is, a 18. században a szőlőtermelés igen népszerű foglalkozási ág volt. Erről már Bél Mátyás is megemlékezik. Ennélfogva a sámsonházi szőlőskertek 18. sz-i telepítését is el lehet fogadni. 18. A jobbágynévsor Fügedi Erik levéltári kutatásainak eredménye. Lásd id. munkáját 286 old. 19. A Petrov: id. műnk. 103 old. 20. Blanár V: id. műnk. 105 old. 21. l'ügedi Erik: id. műnk. 286 old. 22. A teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk megjegyezni még azt a körülményt, hogy az 1946—47. évben Csehszlovákia és Magyarország által megkötött áttelepülési egyezmény értelmében kb. 10 család elköltözött Sámsonházáról. (Ezek a köv. családok voltak: Bendiak, Gá, Fizelya, Koza, Kret, Kukely. Petró, Szikora, Skultéty Styaszni.) Valamennyien a Rimaszombat melletti Gemerské Janovce-ban, Gömör-János'ban kaptak elhelyezést. 64