Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

zottaik jóízű brindzát (keserű túrót) tudtak készíteni. A családnak egy további ágát Bacsa-Szarvas-пак nevezték, mert az egyik Bacsa legény fiú a Szarvas családból vett magának feleséget. Van a családnak egy negyedik ága is, akiket Bacsa-Postár-nak neveznek. Ragadványnevet postás foglalkozásától kapta. A Bálint családról tudjuk - hogy igen sokfelé ismerték különböző leszármazottait. Az itteni szülőknek is három legényfia volt, ezért a legidősebbet, akit a szülők még korábbi lakóhelyükről : Micsina községből hoztak magukkal - ezért ezt a falubeliek megkülönböztetésképpen: Bálint-Micsinszky-nek nevezték el. A Belohorec családnak négy fia volt. Ezek közül a legidősebbnek BelohorecHonvéd volt a neve. Részt vett az I. világháborúban, kitüntetést is kapott, de mint 50%-os hadirokkant tért vissza. A második fiút: Belohorec-Cselár-n&k nevezték. Igen kedvelte a méheket ós jóhírű méhei népszerűek voltak. A harmadik fiút: BelohorecPirók ragadványnévvel látták el. Ez egy kissé gúnynév is volt - viselője nem szívesen vállalta magára. A negyedik testvér a Belohorec-Bidora nevet viselte. Állítólag kissé összeférhetetlen természetű volt, sokat pereskedett a falubeliekkel ós kisebb-nagyobb kihágásaiért börtönbüntetésben volt része. A .BZaAo-családnak egyik képviselőjét Blaho-Kohút-n&k nevezték. A hagyomány szerint a ragadványnév viselője büszke és verekedős természetű volt. Ragadványnevet tehát hevesvérúségétől nyerte. A családnak volt egy másik tagja is, akit BlahoHúgyos-naik gúnyoltak. E ragadványnév a viselőjére már kiskorában tapadt rá, mert kiskorában sokat betegeskedett, Ragadványnevet tehát még iskolatársaitól örökölte. Igen érdekes a Fizelya családnév ragadványneve. Ennek a sámsonházi lakosnak volt egy Kancsúr nevű szamara. Amikor tehát erről a személyről volt szó, azonnal hozzátették a szamara nevét is. A szamártartás különben a 19. században általános szokás volt egész Nógrád és Heves megye szegényebb családainál. A Ferges-Kaliaka (vagy Katika) kettős családnév első tagjában a férfi, a második részében pedig a házastársának a leánykori neve szerepel. A Gál család csaknem valamennyi tagjáról azt tartotta a hagyomány, hogy azok ügyes fúró-faragó mesteremberek voltak. Egyik ősüket a 19. század elejéről az ev. egyházi anyakönyv Gál alias Vrba néven jelzi. A jelenkori leszármazottjuknak GálÉpítész ragadványneve van - ez a példa azt mutatja- hogy a ragadványnevek nemcsak a múltban adódtak a családnevekhez - de azokat ma is adják - ha azt szükségesnek látják. A Gál család néhány ágának ismerik még a Gál-Simkó ós Gál-Pivko változatát is. Mind a két esetben olyan kettős ragadványnévvel van dolgunk, melyben az első a családfő, a második a feleség leánykori nevét tartalmazza. Ugyanilyen kettős családnév példáját látjuk a Huraj-Janker elnevezésben is. Ma már mindkét családnév csak a leányágon él. A Juhász családnak négyféle ragadványnevet ismerjük. Az egyik legidősebb ágazatát Juhász-Misurá-n&k nevezték. Ez is kettős családnév - ma már az unokák is ezt a ragadványnevet viselik. A további ágnak Juhász-Kovács az elnevezése. Minden valószínűség szerint ez a ragadványnév az illető foglalkozásával tartott szorosabb kapcsolatot. - Igen figyelemreméltó Juhász-Zaraz család ragadványnevének keletkezése. Viselője fiatalabb korában börtönbüntetésre volt ítélve. Ott sokat érintkezett egy bosnyák nemzetiségű börtöntársával, aki beszédközben sokszor ismételgette a „zaraz" szócskát. A börtönbüntetés letöltése után ez a Juhász idehaza annyira átvette volt cellatársának szavajárását, hogy ő is használni kezdte. így maradt rajta a Zaraz ragadványnév. Ismert ragadványnév még a Juhász-Kádon változat is. Ennek okát és keletkezését azonban, már a faluban senki sem tudta elmondani. Igen népszerű családnév volt valamikor Sámsonházán a Karasz családnév is. m