Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

Ennek ötféle ragadványnevet tudtuk összegyűjteni. A Karasz-Urban variáns kettős családnév volt. A Karasz-Bika család egyik őse nagytermetű, bika-erős férfi volt. - A Karasz-Szlatinár család leszármazottai korábbi lakóhelyüktől, a zólyom-megyei Szlatina helységtől kapták ragadványnevüket. - A Karasz-Faragó-TÓl azt tartották, hogy egyik ősük ügyes fúró-faragó pásztor volt. A Karasz-Grenerci család nevét a korábbi lakóhelyétől kapta. A Poprádi járásban fekvő Hranovnica községnek régebben Grenitz volt a neve. A Karasz családnak a példája azt árulja el, hogy ilyen nevű családoknak nem is kellett rokonságban állaniuk egymással. Származhattak egészen távoleső falvakból is. Ha összekerültek egy faluba, akkor sokszor származáshelyük, vagy foglalkozásuk, esetleg más testi tulajdonságaik szerint kapták ragadványnevüket. Persze vannak olyan ragadványnevek is Sámsonházán, akiknek a névadás okát, keletkezését a falu mai lakói nem ismerik. Ilyen volt például Karinai-Kánya, a Kovács-Hasulya családnevek esetében is. A Koza családhoz tartozóknak háromféle ragadványnevüket ismerték. A KozaCselár nevét méhész foglalkozásától kapta. Róla mondották, hogy valamikor sokat járta az erdőket. Figyelte, hogy hol fészkeltek az erdei vadméhek ? A Koza-Fiskály ragadványnevet ezért kapta, mert viselője igen eszes, furfangos, gyors észjárású ember volt. Koza-Janker kettős családnévből származó család neve volt. Igen figyelemreméltó, hogy a ragadványneveket nemcsak a múltban adták a falubéliek - de a közelmúltban is. Erre a legszebb példát a Kr et-családnév szolgáltatja. Ennek a családnak egyik tagját - aki a II. világháború után a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény értelmében áttelepülésre jelentkezett és nyiltan szlováknak vallotta magát az egész falu egyöntetűen: Kret-Szlovák ragadványnévvel látta el. Sámsonháza egyik legjellegzetesebb családjai közé tartoztak a Kukely-ék. Igen népes rokonsággal rendelkeztek, azért szükséges volt őket különböző ragadványnévvel ellátni. A községben mintegy 15-féle ragadványnevüket sikerült összegyűjteni. Kukelyék a falu egyik legrégibb családjai közé tartoztak. Nevük ott szerepel az egyházi anyakönyvek legrégebbi összeírásában. A hagyomány szerint a legrégebbikek egyike a Kukely-Bjelik ragadványnév. Ugyancsak régi családnak tartották a KukelyCesznak ágat is. E családok egyik leszármazottját Vidróckynak is nevezték, mert igen ügyesen tudott lopni, sohasem tudták rajtakapni. Hasonlóan régi ágnak tartották Kukely-Gobcsan (vagy Gotcsan) családbelieket is. A hagyomány szerint ezek is mint gömöri pásztorok vetődtek Sámsonházára. Ragadványnevük szerint a Sajómenti Gocsovo községből érkeztek. A család feje nem egyedül érkezett, fiait is hozta magával. Ezeket a régi anyakönyvekben sokszor Valach-пак, vagy későbben Oláh-пак. is nevezték. A fiatalabb leszarmazottaikat igen megbecsülték, mert igen jó brindzát tudtak csinálni. Ezeket az ügyeskezű pásztorokat igen megbecsülték másfele is. Ezért e családok egyikét Kukely-Brindzám&k nevezték. E család néhány tagja méhészettel is foglalkozott. Ezek a Kukely-Cselár néven szerepeltek. (Magyarul Mézes-Kukely-nek nevezték.) A Kukely-Dudás a kecskebőrből készített dudák mestere volt. Csaknem minden Kukely ivadék értett a marha- és juh-bőr kikészítéséhez. Másoktól is felvásárolták az eladó bőröket. A legjobb ilyen mestert Kukely-Koskár nak nevezték. E pásztor-család leszármazottai a 19. század utolsó éveiben lassan össze is házasodtak az itteni jobbmódú gazdacsaládokkal. Ezekből a vegyes házasságokból lettek Kukely-Cseman, a Kukely-Lukács, Kukely-Lietaj, Kukely-Marek családok. Mindezek a családok általában a módosabb családok közé tartoztak. így például a Kukely-Dubiná-n&k nevezett család a Szentkiiti erdő melletti határ tulajdonosa volt. Az övék volt a Dubina-erdő egy része is. - Kukely-János-Futás a nevét (50