Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

megvan a maguk közös és egyéni története és fejlődésmenete. Számba kell vennünk nemcsak magát a neveket, a hozzájuk fűződő hagyományokat, de mindazt a társadalmi folyamatot is - mely hozzájuk fűződik - tehát magát az „életet". Különösen kívánatos volna ezeket a szempontokat alkalmazni a nemzetiségeknél. Űgy véljük hogy a sámsonházi példában csak a kezdő lépést tettük meg s ezt a kezdeményezésünket mások sokkal eredményesebben fogják tudni megvalósítani. Ami a ragadványneveket illeti, azokról a nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy azok használata nemcsak a sámsonházi szlovák családokban, de a szomszédos magyar (palóc) falvakban is szokásos volt. Ott is azonos módon keletkeztek — mint Sámsonházán. Kezdetben csak egy bizonyos személyt láttak el ragadványnévvel, későbben a ragadványnevet az illető személy leszármazottai is örökölték. A ragadványnevek keletkezése különböző lehetett. Ha két azonos nevű személy, (vagy család) lakott a községben, akkor megkülönböztetésképpen a legszívesebben a származás-helyével jelezték őket. Ilyen volt pl. Sámsonházán Bálint -Micsinszky, Karasz-Grenerci, Bacsa-Hronyec, Kukely-Bedei családok neve. - A sámsonházi családok ragadványneveinek a többsége azonban úgy keletkezett, hogy a meglevő nagycsaládból származó férj nevéhez hozzáadták annak a családnak a nevét, ahonnan a felesége származott. Ilyennek kell tekinteni: a Kukely-Bjelik, Szarvas-Demen, Juhász-Misura, Kukely-Cesznak családok neveit. Sok ragadványnév keletkezett úgy, hogy az illető vezeték- (család-) nevéhez hozzátették annak testi, lelki alkatát jelző tulajdonságát, sokszor használt szavajárását, viselkedésformáját, ügyességét vagy foglalkozás-nevét. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk: Blaho-Kohút, Majercsik-Pavko, Majercsik-Dutko, Petro-Rajcsok, Szikora-Mókás, Szikora-Bakter, Skultéty-Dixi, Kukely-Koskár, Kukely-Csélár, Gál-építész stb. családok neveit. Ezeket a falu társadalma adta, vagy adja még ma is. Ezért ezeknek az itt használatos ragadványneveknek speciálisan helyi vonatkozása van. Sámsonházán végzett néprajzi gyűjtésünk során csaknem 100 ilyen ragadványnevet sikerült összegyűjtenünk. A község lakosságához mérten ez elég tekintélyes szám. Mégsem állíthatjuk, hogy az alábbiakban sikerült volna valamennyi régebben és ma is használt ragadványnevet felgyújteni. - Mielőtt felsorolásukhoz fognánk, fel kell hívni a figyelmet arra, - hogy ezek a ragadványnevek olykor egy - de sokszor kétnyelvűek. Keletkezésükhöz igyekeztünk hozzáadni a szükséges kommentárt is. Úgy véljük, hogy ezzel is hozzájárulunk a községben végbemenő mindennapi, főleg társadalmi vonatkozású „élet" interetnikus folyamatainak interpretálásához. A ragadványnevek felsorolását a Bacsa-családbeliékkel kezdjük. Róluk már az eddigiek során is megállapítottuk, hogy Gömörből kerültek Sámsonházára. E családnevek viselőiről az eddigi névtani kutatásaink megállapították, hogy származáshelyüket valahol a Felső-Garam völgyében kell keresni, ahova a valach kolonizáció révén kerültek. Igen sok ilyen nevű család él pl. Rejdova, Muránska Dlhá Lúka, Revúca környékén. Ezekről a gömöri és kishonti valach családokról tudjuk, hogy ideérkezésük után kezdetben csak juhászatból éltek. Később azonban a legelőterület kiegészítése végett hozzáfogtak az erdők irtásához is. Egyes családok továbbköltöztek és azokon a helyeken - ahol alkalmas réteket találtak le is telepedtek. Valószínűnek tartjuk, hogy a sámsonházi Bacsa család ősei is ilyen úton kerültek a községbe. A határban levő Kopan-t, Rubaná-t is ők irtották ki juhaik számára. Felső-gömöri származásukat a Bacsa-Hronyec ragadványnév is támogatja. Hogy jó juhász-családok lehettek, azt a család egyik-másik ágát jelző ragadványnév is igazolja. A Bacsa-Brindzár (magyarul : Brindzás-Bacsa) onnan kapta nevét, mert nemzedékről-nemzedékre szálló leszarnia5S