Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

A sámsonházi családnevek számbavétele során kívánatosnak tartjuk még felsorolni azoknak a zsidó családoknak a nevét is, akiknek a neve nem szerepelt az evang. egyház anyakönyveiben, akik azonban már a 19. század második felében mégis itt laktak. Ezek közül a legrégibb ilyen családnév a Sperka volt. A későbbiek közül meg kell említeni még a Hofer, Schvarc és a Blau családok nevét is. Mindannyian kereskedéssel vagy korcsma-tartással foglalkoztak.

22 A számba vett családnevek felsorolásából láthattuk, hogy a község újratelepülésének korától az itteni családnevek egészében kisebb-nagyobb változások mentek végbe. Legelőször is a családnevek skálája jelentősen kibővült - annak ellenére, hogy időközben sok családnév meg is szűnt. Egyes családok kihaltak, vagy elköltöztek Sámsonházáról. A 18. századi jobbágy-családnevek összeírásából láthattuk, hogy azok már ezekben az években már kéttagúak voltak. Azonban az 1808. évi tűzvész utáni anyakönyvek adataiból kiviláglik, hogy az itteni családnevek sorában elindult egy olyan folyamat, mely szerint az eddigi kéttagú nevek egy-egy pótlólagos ,ragadványnév' hozzáadásával háromtagúvá fejlődtek. Gondolunk itt pl. a Bániak alias Knopko, Kukely alias Bjelik, Sárkány alias Majoros, Gál alias Vrba példáira. Úgy véljük, hogy a korábbi két-tagú családneveket a növekvő család- és népszaporulat miatt egy harmadik név jelzésével volt szükséges pontosabban identifikálni. Ez a folyamat végül is kívánatossá tette a ragadványnevek rendszeres használatát. A sámsonházi családnevekről összefoglalásképpen még a következőket tartjuk szükségesnek megemlíteni: 1. a számba vett családneveknek mintegy háromnegyed része, (körülbelül 70-72%-a) kimondottan szlovák jellegű, - 2. vannak a családnevek között magyar variánsok is, pl. Boros, Bányai, Kazinczi, Lovas, Molnár, Szarvas, Sárkány stb. Ezeknek a számaránya körülbelül 15%-ot tesz ki. A családnevek sorában persze vannak bizonytalan, jobbanmondva vitatható eredetűek is - ezeknek a száma kb. 10-12% -nyi. Igen figyelemreméltó, hogy a sámsonházi családnevek nagy többsége az ideköltözöttek korábbi származáshelyét árulja el. Ebbe a csoportba tartoznak pl.: Abelovszky, Bukran, Gyetvan, Dolyan, Hronyec, Kazinczi, Lehotyan, Lehocky, Lipták, Nedelicky, Molcsan, Ocskan, Ocsovai, Osadjan, Oravec, Povazsan, Oravicky, Szpisiak, Sajben, Turcsán, Túród stb. Ezeknek a számaránya 35—36%. - Ezeknek a származáshelyekre utaló családneveknek a keletkezését és meghonosodását úgy képzeljük el, a község régebbi lakossága a frissen érkező személy, vagy család nevét nehezebben tartotta számon - (ezt körülményesebb is volt észben tartani) - ehelyett inkább a származáshelyét jegyezték meg. Ezt a névadást aztán az egész község is szankcionálta. Igen tekintélyes a családneveknek a keresztnévből való formálódása (Blaho, Dániel, Fabik, Gál, Matús, Matej, Marék, Petrő). Ezeknek a számaránya kb. 20-22%. Vannak foglalkozásokból keletkezett családnevek. Ilyenek pl. Bacsa, Bujtár, Cselár, Hajdú, Juhász, Kolár, Kovács, Lovas, Molnár, Palik stb. Számarányuk a községben kb. 15%. A vitatható és bizonytalan eredetű családnevek számát 10—12%-ra becsülhetjük. Ilyenek pl. С agán, Cseman, Férges, Halaj, Huraj, Jenker, Vician stb. Nem hallgathatjuk el, az itteni családok sorában három olyan családnévre akadtunk, amelyek kimondottan valamilyen ,etnikai jellegre' utalnak. Ezek a Magyar, Tót és az Oláh családnevek. (Ma már e családok mindegyike beszéli a faluban használt szlovák, tájnyelvet.) Az elmondottakból kiviláglik, hogy az efajta onomasztikai kutatásokat nemcsak a néprajz - de a többi társadalomtudomány szempontjából is kívánatos volna tüzetesebben kutatni és vizsgálni. A sámsonházi példák igazolják, hogy a családneveknek 57