Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

vélemény szerint a Palik család ősei az egész Zagyva-völgy és Cserháti erdők legjobb favágói és szénégetői voltak. Később - ahogy az erdők elfogytak, az erdőirtást felcserélték állattartással és földműveléssel. Egykori foglalkozásukat családnevükben is őrzik. A hagyomány szerint a Palik család Jolsva környékéről került Sámsonházára, ami annál is valószínűbb, mert Jolsván ma is számos Palik család él. További igen jónevű sámsonházi családok sorába tartoztak a Peíro-családok tagjai is. Régi levéltári feljegyzések szerint ez a család a 18. század második felében a hont-megyei Opaváról került Sámsonházára. Családnevük a Peter keresztnévből alakult családnévvé. Igen szapora és mozgékony, élelmes leszármazottjaikat Sámsonházán 11-féle ragadványnévvel különböztették meg egymástól. Mozgékonyságukat az is jellemzi, hogy a család egyes tagjait már 1715-ben a pest-megyei Irsán is megtaláljuk. További mobilitásukat igazolja az is, hogy 1773-ban a család egyik tagja a bács-megyei Kysác községbe költözött. A Plachy családról már korábban is említést tettünk (Plachov-vrch). Jól ismert, vagyonos nemes családnak tartották. Egyik leszármazottjuk a sámsonházi iskola rektori teendőit is ellátta. A régebbi anyakönyvek számontartják a Podolincsan család nevét is. A hagyomány szerint a szepes-megyei Podolinból származtak ide - ma már azonban nyomuk veszett. A Porubszky családról tudjuk, hogy Árvából kerültek Sámsonházára. (Egyes feljegyzések néha Porubcik-nak is írják.) A Povazsan és Pravicky családnevek is származáshelyet árulnak el. A Povazsan család valahonnan a Vágmentéről, míg a Pravicky-család Pravica nógrád-megyei községből érkezett ide. Igen figyelemreméltó a Szabó család magyarosított, újabbkori neve. Valószínűnek tartjuk, hogy e név alatt a már korábban is említett Krajci-cssAád nevét kell értelmezni. Annál is inkább, mert ez utóbbi családnév ezidőszerint már nem ismert a sámsonházi családok körében. Régi családnévnek minősítik az idősebb adatközlők a Szarvas család nevét. Egykori létüket ma már csak a Szarvas-tou - mint határnév ós a Szarvas-Demen kettős családnév őrzi. Korábban igen szapora családnak minősítették a Sirota családot is. Ezt az állításunkat a különféle ragadványnevek használata bizonyítja a legjobban. Igen jó híre-neve volt Sámsonházán a Slatky családnak is. Egyes anyakönyvi bejegyzések Slotának, Sljatsky-naik is jelezték. A család régi voltát már az 1715-ös összeírás is bizonyítja. A család egyik tagja már 1770-ben a községi esküdtek sorába tartozott. A Spisiak családról azt tartja a helyi hagyomány, hogy legkorábbi képviselője mint szegény ember, a Szepességről vetődött el Sámsonházára. (Munkát keresett.) Amikor itt megöregedett, (elérte a 60. életévét), - nem tudni hogyan ? - nagy pénzhez jutott. Azon aztán megvette a Mogyoródi pusztát, mintegy 150 holdnyi földet. Hirtelen való meggazdagodását ,varázsló' képességgel magyarázták - ezért a Vestec ragadványnévvel látták el. Igen tanulságos a szlovák családok magyarországi kolonizációjának alakulásában a Sajben család története. (Egyes anyakönyvi feljegyzésekben Sebjan-n&k is írják.) Ez a családnév is a származáshely kérdéséhez szolgáltat figyelemreméltó adatokat. A Saiben (Sajben) család egyik őse a 18. század első felében a Polana hegység aljában fekvő, régi nevén : Sajbá-ról indult déli irányban az Alföld felé. (Ma ennek a községnek Strelníky a neve.) Abban az időben előttük már Árvából és Gyetváról, Ocsováról55