Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei
tartozott, egyik-másik águk Szúpatakra is elágazott. Családi nevük a Bartolomej keresztből alakult családnévvé. Valamikor igen nevezetes család volt a Belohorec család is. A családi krónika szerint Gömörből kerültek Sámsonházára. Valószínűleg menekülő huszita család sorából származtak. Egyik águk elvándorolt Sámsonházáról a Bácskába. Ott azonban nem ezen a néven, de Belohorsky néven szerepeltek. Jutott belőlük Novy Sadba (Újvidékre) is. A Bénáik vagy Bendiak család egész Oravából indult az Alföld felé. Egy ideig Slovenské Pravno-n laktak - onnan kerültek le Nógrádba. A Benus család neve a Benadik keresztnévből alakult családnévvé. Ma már csak a legidősebb adatközlők emlegetik jelenlétüket a községben. Emlékük megőrződött a ragadvány-nevek sorában. Régebben ismert volt a Bezzák család neve is - manapság már csak az anyakönyvek bizonyítják egykori jelenlétüket. A régi, törzsökös családok sorába tartoznak a Blaho család tagjai is. Levéltári feljegyzések szerint Liptóból kerültek a községbe. Nevüket a Blahoslav keresztnévből származtatjuk. A család jelenlegi létszáma erősen leapadt. A Bujtár családról tudjuk - hogy egyik ősük mint fiatal juhász-bojtárként került le Sámsonházára. Az anyakönyvekben néha Bojtár-nak is írták. A 19. században elköltöztek Lucfalvára (Lucinába). Igen nevezetes család volt Sámsonházán a Bukran-ék családja. Egyik ősük a nógrád megyei Bokor községből került a községbe. Ebből a községből különben nagyon sok szlovák család szóródott el az alföldi szlovák kolóniák irányába. így például tudjuk, hogy már 1715-ben a pestmegyei Irsán is számos Bukran-nsik nevezett család vert gyökeret és ott tartósan meg is maradt. A Cagan (az anyakönyvekben gyakran Cakan-xmk. is jelezve) elég ismert családnév, de leszármazottaik már nincsenek Sámsonházán. Nevük elég bizonytalan eredetű. A helybeli adatközlők szerint ezzel a névvel leginkább a jövő-menő, helyét változtató embert szokták jelölni. De nem lehetetlen - hogy az egyik ideérkező Cakan a gömörmegyei Cakov községből vetődött Sámsonházára. Ugyanilyen meghatározatlan eredetű a Cseman-ék családneve is. Régebben a Cseman családnevek viselői a népszerűbb gazdaemberek sorába tartoztak. Igen figyelemreméltó, hogy ez a családnév igen ismert a békésmegyei szlovák családok körében is. Ma már nincsenek e család képviselői - legföljebb a ragadvány-nevek közt maradt meg Sámsonházán. Igen tanulságosnak minősíthető a Cselár család neve. A legidősebb adatközlők szerint régebben nem ez volt a név viselőjének a rendes neve. (Korábbi nevére azonban nem emlékeznek.) Egyesek szerint ez a család is Gömörből, valahonnan a Balog völgyéből - mint házaló „vostinár" (-sonkolyos) vetődött ide. Mint gyakorlott méhész - kezelte az itteni gazdák méheit, majd itt is ragadt Sámsonházán. Ma már csak a leányágon élő utódaik élnek a községben. A jól ismert Csetvan család nevében hordta származáshelyót. Valamelyik őse a detvai hegyi tanyákról vetődött ide. Egyideig cselédkedett az itteni gazdáknál - majd benősült egy idevaló családba. Sajátságos története van a Dőlj an családnak. Az anyakönyvekben sokszor Dolyan-n&k írták. (A családi krónika szerint valamelyik a Fáy család költöztette át ide.) Dolyan mai elnevezése : Benczúrfalva.) A falu csőszi teendőit látták el. A Dóbak családnevet is csak a régebbi egyházi anyakönyvek tartják nyilván. Nevük után ítélve a zólyom megyei Dubovo községből kerültek Sámsonházára. 51
