Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei
A Dániel családnév szintén régi, - már az 1715-ös összeírásból is ismert családnév. Szinten széles körben elterjedt családnév, ismerik az alföldi kolóniákon is. Keresztnévből vált családnévvé. Ugyanilyen keresztnévből alakult a Demjan család neve is. Az anyakönyvekben sokszor Demen-nek írták. Ismert családnév a mai Sámsonházán. A Fabik család neve a Fábián keresztnévből fejlődött. Igen gyéren fordul elő a Férges családnév, eredetét nem tudjuk megmagyarázni. Régebben gyakrabban fordult elő. Igen ismert és elég gyakori a Fizela családnév. A Gál családnév a latin Gallus keresztnévből fejlődött. Igen figyelemreméltó hogy ez a családnév egyformán használt úgy magyar - mint a szlovák családokban. Számos Gál nevíí család él a szomszédos Taron, Mátraverebély en, Pásztón. Ennélfogva a több egynevű családot ragadványnevekkel szoktak ellátni. így például a sámsonházi evangélikus anyakönyv már 1834-ben az egyik Gál-családot: Gal alias Vrba ragadványnév hozzátételével identifikálja. A Hajdú, Halaj, Havaj, Holan családok nevei is csak az egyház régebbi anyakönyveiben szerepelnek. (Egyes adatközlők szerint e nevek viselői nem voltak állandó lakói a községnek. Csak átmenetileg - mint favágók - tartózkodtak Sámsonházán.) AHrabussay családról már megemlékeztünk. A Szepességről (Hrabusice) kerültek ide. A család még 1668-ban kapta a nemességét és azt Nógrád megyében is igazoltatta. A család letelepedése után összeolvadt a helybeli gazdák családaival. A Hronec család egyik férfi-tagja - mint valami pásztor - a Hron mentéről valószínűleg a Basáékkal csaknem egyidőben jött Sámsonházára. Mint jövő-menő juhász-család, egyes leszármazottai továbbvándoroltak - így egyik ága a Bácskában telepedett le. Ma már a Hronec családnév csak ragadvány-névként őrződött meg. Ugyanilyen mozgékony családnak volna minősíthető a Huraj család is. E nevű családok megtalálhatók az Alföld csaknem minden szlovák enklávéjában. Erről a családról szinte közmondásos volt, hogy minden szlovák faluban lakik valamilyen közelebbi, vagy távolabbi rokonuk. Nem sokban különbözött ebben a Juhász család sem. Róluk azonban tudjuk hogy már 1715-ben őseik itt laktak. A családnév foglalkozás-névből keletkezett. Szintén népes, szapora fajtájuk sokszámú leszármazottjaikat ragadványnevekkel látták el a községbei iek. A Kar as család tagjai valamikor igen vagyonos és népszerű gazdák sorába tartoztak. Értettek a földműveléshez és minden más munkához. Több tagjuk fuvarozásból tartotta fenn magát. Ezek is a gömör-megyei Polomáról kerültek Sámsonházára. A régi anyakönyvek számontartják a Kapinaj (vagy Kapinai) családot. Nem tartózkodtak itt soká - átköltöztek a szomszédos Lucfalvára. A Kazinczi családról a neve alapján mindenki magyarnak mondaná. Ez azonban elhamarkodott ítélet volna. Ez a család csak a 19. század második felében gyökeresedett meg a községben. Korábban a család a borsodmegyei Kezincon lakett. Oda is észak felől húzódtak le. Amikor Sámsonházára költöztek, régebbi szlovák családnevüket elhagyva, a hatóságok kazinci származásuk alapján ezzel a családnévvel vezették be a község anyakönyveibe. A 18. századi jobbágy-összeírásokból és jólismert családok sorába tartozott a Karlik család is. Sokan úgy emlékeztek rájuk, hogy elődeik ügyeskezű fúró-faragó emberek voltak. Legtöbbjük értette az ács-mesterséget. A 19. századi anyakönyvekben sokszor Králik néven szerepelnek. 52
