Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

Ezek az ideköltöző nemes családok Sámsonházán hamarosan összeházasodtak az itteni, vagyonosabb evangélikus vallású gazda-családokkal. A község hozzávetőleges létszáma a 19. században kitett 100 családot. Az alábbiakban összeállított családnevek jegyzékét elsősorban az evangélikus egyház anyakönyveiből és egyéb feljegyzéseiből állítottuk össze. Az átvizsgált családnevek kora az 1809-1910-es évekből származik. Ez nagyjából egy teljes évszázadot ölel fel. Elöljáróban meg akarjuk állapítani még azt, hogy az itteni családok ebben az időszakban - főleg kezdetben - állandó endogámiában éltek egymással. Voltak ugyan kevés kivételek is - főleg Lúcfalva a Szúpatak irányában. A 19. században a családok létszáma elég népesnek volt mondható. Azonban a 19-20. század fordulóján a község populációja már egy kevés stagnációt jelez. Az 1920-as évektől kezdve egyes családokban már erősen mutatkozott az egyke hatása. Ennek következményeképpen igen sok régibb családnév férfiágon fogyni kezdett s volt egynéhány, amelyik ki is halt. Ez világosan kimutatható a családnevek ritkulásában. A sámsonházi családnevek első kutatója Petrov volt.

19 Utána igen értékes adatokat szolgáltatott Blanár V. is.

20 Értékes levéltári anyagot tett közzé még Fügedi Erik is. E forrásoknak az adatait szintén felhasználtuk tanulmányunkban.

21 A nevezetesebb sámsonházi családnevek névsora a következő : Abelovár (későbben Abelovec és Abelovszky néven is szerepelnek). E család nevével már az 1715-ös jobbágynévsorban is találkozunk. Ábelová jellegzetes nógrádmegyei evangélikus község, ahonnan igen számos család érkezett le az Alföldre. Az áramlás arányosan folytatódott, ahogyan nagyobbodott a töröktől felszabadított terület a 18. században. Babik és a Babla család tagjai nem tartózkodtak sokáig Sámsonházán, - valószínűleg a legelső kedvező alkalommal továbbmentek. A Babik családról különben az egyházi feljegyzések megemlítik, hogy a nógrád megyei Szirák községből érkeztek a községbe. Szirákról pedig tudjuk, igen számos rajokat bocsátott le Bácskába és Bánátba. A Bacsa család ősei minden bizonnyal Gömörből kerültek Sámsonházára. Nevükből, a helyi hagyományból tudjuk, hogy régebben juhászattal foglalkoztak. Valószínűnek tartjuk - hogy őseik a valach kolonizáció révén gyökeresedtek meg Gömörben, leszármazottaik több nyelven is beszéltek s családjuk minden tagja híres volt az általuk készített brindzájukról (Keserű-túróról). A Balszer családról: régebbi feljegyzésekben sokszor Palcó-пак. vagy Balcó-nak. is írva, - azt tartotta a közvélemény, hogy igen ügyes kőművesmesterek voltak. Kezük alatt sok sámsonházi mester nevelődött ki. Az anyakönyvi bejegyzések szerint a 19. században elköltöztek, - utódaik résztvettek a pesti építkezésekben. A Bálint családról tudjuk, hogy igen népes családjaik voltak. Ismertek voltak egész Nógrádban, sokfelé volt rokonságuk is. Nevük a Bálint keresztnévből vált családnévvé. Számos leszármazottjukat megtaláljuk az alföldi kolóniákban is. A Bányai család az első települési hullámban került Sámsonházára, nevük ott szerepel az 1715-ös összeírásban is. Igen érdekes, hogy a 19. században nyomuk elvész. A Baran család szintén az első telepesek sorában szerepel, de ma már csak az emléküket őrzik a legidősebb adatközlők és az anyakönyvek se adnak felvilágosítást róluk. A Bartos család is az őslakosok sorába tartozik. A család egyik tagja hajdan a sámsonházi iskola rektora is volt. Ez a család is a népes és szapora lakosok sorába 50