Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

XIII. KÖTET NÉPRAJZ A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 VOLKSKUNDE Sámsonháza földrajzi, család-, és ragadványnevei Márkus Mihály A földrajzi, hely- és határnevek, valamint a személy- és családnevek, ragadványnevek tudományos kutatásával, eredetük és használatuk vizsgálatával a nyelvtudomány kutatói már régebb idő óta foglalkoztak és foglalkoznak még ma is. Ez az érdeklődós az újabb évtizedek során jelentősen megnövekedett. Az onomasztika, (ahogy e témakörnek a kutatását és annak eredményeit összefoglalóan nevezik) irodalma úgy a magyar - mint a szlovák szakirodalomban is igen terjedelemes és tartalmas.

1 Ennek elsősorban, az az oka, hogy az idevágó kutatások eredményeit nemcsak a nyelvtudomány, de a többi társadalomtudományok is hasznát veszik. Az onomasztikai kutatások igen fontos és értékes adatokat szolgáltatnak a néprajztudománynak, a földrajznak, szociológiának, valamint a történelemtudomány különböző ágainak is. Gondolunk itt például a művelődés-, település- és gazdaságtörténetre. Tudjuk, hogy a helynevek és a családnevek rendszerint több évszázados (néha évezredes) múltra tekintenek vissza. Egy-egy ilyen hely- vagy családnév régebbi előfordulása nagyban segíti a kutatókat a kutatott helységeknek keletkezésének, későbbi fejlődésének megállapításában. így tehát az ilyen szórványos adatokat történészeink igen gyakran fel tudják használni valamilyen, kultúrjelenség, vagy egy-egy nemzet, népcsoport történetének számbavételénél. Állításainkat az eddigi gazdag idevágó irodalom bőségesen igazolja. : Az ilyen onomasztikai kutatások igen komoly segítséget nyújthatnak a magyarországi nemzetiségek, így például a szlovák kolonizációk történeti kutatásában is.

2 Az alábbiakban egy nógrád megyei, - kétnyelvű - de viszonylag elég erős nemzetiségi öntudattal rendelkező szlovák községnek: Sámsonházának a határ-, család- és ragadványneveit próbáljuk bemutatni. Az eddigiek során már történtek kísérletek ilyen adatközlésekre. Ezek azonban nem tudtak teljes képet nyújtani az itteni állapotokról. Gondolunk itt például A. Petrov-n&k, V. Blanár-riak., majd Fügedi Eriknek, valamint Vámosi Ilonának kéziratos munkájára.

3 - Adatgyűjtésünket körülbelül 15-20 évvel ezelőtt, az 1960-as években végeztük. Annakidején nem annyira az onomasztikai anyag gyűjtésére összpontosítottuk figyelmünket, hanem inkább a népi táplálkozás hagyományaira figyeltünk gondosabban.

4 Az adatközlők neveinek feljegyzése során felfigyeltünk arra, hogy itt csaknem minden családnak volt valamilyen, 'ragadványneve'. Természetesen mindezt gondosan számbavettük. A gyűjtőmunka befejezése után áttanulmányoztuk a helybeli evangélikus egyház régebbi és újabbkori anyakönyveit is.

5 Mielőtt ennek az anyagnak az ismertetésébe fognánk, szükségesnek tartjuk rövi39