Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Gazsi József: A két Huszár

lenségét bizonyítandó, Baráti Huszár Aladár, Andorka Rudolf tábornok, Szekfű Gyula akadémikus, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szakasits Árpád és mások megidézésót kérte. A tanúk meghallgatásakor elsőnek Huszárt szólították. Noha a kommunistáktól elhatárolta magát, már az is a vádlottak segítségét szolgálta, hogy a magyar főrendiház egyik tagja vállalta azokat az eszméket, amelyeket ők is hirdettek. A nemzet ellen elkövetett hűtlenség vádja így lelepleződött, teljességgel tarthatatlanná vált. Arra a kérdésre, hogy a kommunistákat hazafiaknak tartja-e, Huszár így válaszolt : - Nekem semmi okom és alapom nincs arra, hogy a vádlottak hazafiságát kétségbe vonjam. Schönherz megmentése sajnos nem sikerült. Szombathelyi Ferenc vezérezredes 1942. szeptember végén halálos ítéletét megerősítette, s október 9-én kivégeztette. Huszár 1942 decemberében harmincadmagával aláírta Bajcsy-Zsilinszky memorandumát, ezzel is tiltakozva a zsidók üldözése, a munkaszolgálatosok embertelen helyzete és az újvidéki vérengzés miatt. Előkészítette, hogy Horthy fogadja Peyer Károlyt, a Szaktanács elnökét. A család címere lovon vágtató, karddal hátrafelé suhintó huszárt ábrázolt. Ilyen hadakozó ember volt ő is. Összecsap a nyilasokkal, majd a Vitézi Székkel, ahol méltatlannak találják politikai magatartását. De ő erre csak még lazábbra engedi a gyeplőt. Alig múlik el a sztálingrádi csata, amikor - 1943. II. 28-án - így összegezi helyzetelemzését : „Minden gondolkodó ember érzi és tudja, hogy sorsfordulathoz érkeztünk." A Szovjetunió belső viszonyait bíráló megállapításai helyére a Vörös Hadsereg teljesítményeinek, kitartásának tárgyilagos értékelése lép. Megállapítja, hogy a németek ellenfelei közül „az orosz állta meg eddig legjobban a helyét." Rájön, hogy ennek oka a társadalmi berendezkedésben keresendő. A német megszállás után 4 nappal állásából felmentik. Neve valószínűleg már ott volt azon a listán, amelyet, Huber bécsi Gestapo-főnök hozott magával a letartóztatandó személyekről. Hogy nem az elsők között keresték, annak csak egy oka lehet. Tudhatták, hogy ettől a méltóságára oly büszke embertől mi sem idegenebb, minthogy valahol föld alatt bujkáljon. De a haladék csak két hétre szólt. Lánya, Huszár Mária: Apám el volt már készülve, hogy lefogják. Akkor is itt laktunk a Bródy Sándor utca 10-ben. Éppen légiriadó volt, amikor a németek jöttek. Úgyhogy velünk együtt ők is levonultak a pincébe. Házkutatás volt, iratokat kerestek, de nem találtak. Apám azokat már biztonságba helyezte. A felesége naplójában ez áll: „Április 1-ón csengettek be a németek. Aladárt keresték, azt mondták, hogy információkat akarnak tőle. Lenne szíves hétfőn otthon lenni, akkor jönnek újra. Hétfőn, április 3-án, 8 óra körül, csakugyan beállítottak. Felvették az adatait, átkutatták a lakást. Utasították, hogy csomagoljon fehérneműt, élelmet 3 napra." Először a Svábhegyre vitték, a Gestapohoz. Hozzátartozói itt még kétszer beszélhettek vele. Később a Fő utcai Pestvidéki fogházba szállították, kitéve Lemke SS főfoglár mindennapi önkónyeskedésónek. Október 9-én kormányszintű megegyezés történt, hogy a németek visszaadják azt a 6 politikai személyiséget, felsőházi ós képviselőházi tagokat, akiket az idő tájt a Pestvidéki fogházban őriztek. A lista Baranyai Lipót, Laky Dezső, Bajcsy-Zsilinszky • Endre, Huszár Aladár, Makai János, Nagy Ferenc és ifjú Tildy Zoltán nevét tartal369