Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Gazsi József: A két Huszár

mus igája alól" történő felszabadítása szerepelt. Ez a szeptember 1-i határozat a szövetségi politikában is fontos lépést jelentett. „A kommunista pártnak . . . együtt kell működnie mindazon néposztályokkal és körökkel, amelyek szintén felismerték az okot, a veszélyeket, amelyeket a német fennhatóság és a háború folytatása a magyar nemzet számára jelent, és mindazokkal, amelyek hajlandók a fenti célok megvalósítása érdekében harcolni." - hangzott a KMP KB állásfoglalása. Es ez nem múló taktika, hanem a párt hosszú időre szóló stratégiai vonala volt. Egész sor Huszár Aladár-írást ismerünk, amelyekben világosan és félreértheteténül elkötelezte magát a szabadság és függetlenség eszméje mellett. „A magyar jövőnek elengedhetetlen bázisa a magyar függetlenség, szabadság és önállóság" - írja röviddel a háborúba lépésünk után. Egy másik írásában tolla szinte szárnyalni kezd. ,,Ez a föld nekünk nem élettér, hanem édes egy mindenünk, szerelmetes hazánk". A nemes eszméket lekicsinylő nyilasoknak büszkén veti oda: ,,mi még hiszünk olyan elavult ócskaságokban, mint a népek függetlensége és szabadsága, s az ember méltósága és jogai." Üdvözölte a Népszava 1941-es karácsonyi számát. Az ott kifejtett nézetekkel egyetértett. Aláírta a függetlenségi mozgalom legális szerve, a Magyar Történelmi Emlékbizottság programját, s részt vállalt a szervezet munkájából. Az 1941 őszén, 1942 tavaszán kibontakozó tömegmozgalmak, a sorjában megtartott kulturális megmozdulások már a közös harc, a népfrontos összefogás jegyében fogantak. Hozzájárult, hogy a „Szabadság költői" c. sorozat keretében a pesti Vigadóban tartott Petőfi-estet a „Törzsökös Magyarok Egyesülete" - mint fedező szerv - védnöksége alatt rendezzék meg. Mikor híre jött, hogy az 1942. február 6. és 8 -ra tervezett József Attila-estet a nyilasok meg akarják zavarni, Huszár felvonultatta oda a formaruhás Turáni vadászokat, akik biztosították az est rendjét és nyugalmát. (Csak egyetlen megjegyzés. A „Turáni Vadászok Egyesülete" elnöki tisztségét az 1944 őszén kivégzett Kiss János altábornagy töltötte be.) A példa jól érzékelteti, hogy a „mi ne legyünk német gyarmat" jegyében hogy jött létre ez a kis népfront, hogy találtak egymásra a szocialista, kommunista és liberális elemek. 1942. január közepén barátai a Central kávéházban találkozót szerveztek Huszár és Schönherz Zoltán között. „Engem egy világ választott el Önöktől" - mondotta a KMP titkárának, majd kifejtette, hogy mi késztette arra, hogy most mégis a baloldallal való összefogás lehetőségét keresse. Emberi nagysága most mutatkozott meg, amikor túlnézett és átlépett osztálya önös érdekein. A fő veszélynek Hitlert tartotta, s tudta, hogy ellenébe csakis a baloldalra, a kommunistákra, horribile dictu -a Szovjetunióra támaszkodhat. De ezek győzelme majd végleg lesöpri azt a világot, amelyet ő képvisel. Tevékenykedjen az önnön osztálya pusztulásáért, egy nagyobb, egy magasabb cél érdekében ? íme a klasszikus ellentmondás, amelynek kifejtése már egy drámaíró tollára való. „Ha az emberiség és magyarság legnagyobb veszedelmének Hitlert tartom, akkor meg kell barátkoznom a gondolattal, hogy végső soron a kommunizmusban kell tovább élnie hazánknak" - mondta Schönherznek. A beszélgetés végén úgy váltak el, mint barátok, szövetségesek és harcostársak. Az 1942-es nagy letartóztatási hullám július 6-án Schönherz Zoltánt is elérte. Ót, s még 6 társát, a függetlenségi mozgalom szervezésének, ún. „hűtlenség" elkövetésének vádjával állították a vezérkari főnök különbírósága elé. Váraljai Boda Imre százados, a vád képviselője, ugyancsak megdöbbent, amikor a védelem Schönherz vét368