Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Jakus Lajos: Az első szlovák nyelvű népiskolai rendtartás, tanterv és módszertan hazánkban 1749-ből

tanulókat más-más táblára írja, s ha valaki rosszat cselekszik, letörli a jók közül és megfordítva. A nagyobbaknak jutalma lehet, hogy a kisebbeket taníthatják. Szorgalmasabbak hamarabb hazamehetnek az iskolából, külön kollokválhatnak az anyagból, s mindaddig nem kell velük foglalkozni, amíg iskolatársaik elérik őket. Ha valakit meg akar büntetni az okos tanító, akkor úgy viselkedik, hogy senkit butasága miatt - mert nem tanulta meg rendesen leckéjét - nem büntet, csak a hanyagságáért, lármáért, hazugságért, szájaskodásért, lustaságért, makacsságért, engedetlenségért, káromkodásért, az utcán emberekkel szemben elkövetett csúfolkodásért, verekedésért, lopásért stb. és hasonló kihágásokért. Előbb alkalmazza a szégyenbe, félelembe hozást, alacsonyabb helyre ültetést, s ha ezek sem használnak, vesszővel vagy korbáccsal büntet. Büntetés előtt erkölcsi beszédet tart a tanulók előtt. Az okos tanító oda hat, hogy a tettes maga is beismerje megérdemlett büntetését, alázkodjék meg és ígérjen javulást. Mérsékelt büntetésben részesüljön, legyen az hasznos és ne káros, ha netán testi épsége veszélyeztetve lenne és az iskolától örökre elijesztené a gyermeket. Gyakran pedig különösképpen az, aki első ízben vesszőt és korbácsot érdemelne, verést nem kap, ha az elkövetett bűn feletti megbánást elismeri és életének megjavulását ígéri. Az iskolai tanulók nyilvántartása Balasovitz hatféle lajstromot ajánl: 1. Anyakönyv vagy iskolai jegyzőkönyv. 2. Betűrendes névjegyzék. 3. Tanulmányi fokok szerinti összeírás: I. o. Latinisták, II. o. Emlézők, III. o. Olvasók, IV. o. Szótagolók, V. o. Ismerők, VI. o. ABC-évesek. 4. Lajstrom, mely a jókat és rosszakat tartalmazza. 5. A naponta távollevők. 6. A mendikánsok névjegyzéke. Balasovitz nagyobbára azokat a nyilvántartásokat kívánja meg a tanulókról, melyeket ma is vezetnek iskoláinkban : felvételi, osztálynapló és anyakönyv. Alábbiakban a mű három nagy fejezetét ismertetjük kivonatosan. I. fejezet A tanítás: Szükséges, dicséretre méltó tárgyakról, amelyekről gyermekek az iskolában tanítandók. Hasznosak közé tartozik a betűk ismerete önmagában, mely magába foglalja az olvasást, írást, emlézést, számolást, úgy az anyanyelvet, mint a latint, földrajzot, történelmet és zenét. Olvasás tanítása (17-31§) Részletezi a szó, szótag, betű fogalmát. Nem különbözteti meg a betűt a hangtól. így szól a szlovák kemény és lágy betűkről, felsorolva s példákat idézve hozzá. „Akik az ABC-t tanulják, azok az ABC-sek, akik ismerik és meg tudják nevezni a betűket, azok Betűismerők, akik szótagolnak, azok Szótagolók, akik olvasni tudnak, azokat Olvasóknak nevezzük. A latin nyelv tanulását egyszerűen indokolja: „Miután a gyermekeknek előnyös és hasznos nemcsak szlovákul, hanem latinul is tisztán olvasni, az okos tanító erre is megtanítja tanítványait." Balasovitz szerint a latin könnyebb, mint a szlovák. Mind a kétféle olvasásmód, úgy a szlovák, mint a latin szótagolva tanítandók. Két szótagoló táblának kell lennie, az egyik csak szlovák legyen a lányok részére, a másik latin és szlovák együtt, közösen, a fiúké. 342