Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Jakus Lajos: Az első szlovák nyelvű népiskolai rendtartás, tanterv és módszertan hazánkban 1749-ből

A szegény szülők gyermekeit és árváit vagy maga a lelkész, vagy pedig más jóitevők lássák el élelemmel, lakással, ruházattal és könyvekkel. Az olyan tanítót, aki nem akar, vagy nem tud megfelelően tanítani, igyekezzenek az iskolából eltávolítani. A patrónusok és a földesurak, ahol lehetséges, tanáccsal, erővel, hatalommal azon legyenek, hogy az iskola megfelelő módon, szükséges dolgokkal el legyen látva. A községi hatóság hasonlóképpen nyújtson támogatást. Az iskolaépület tatarozásához szükséges munkát és kiadásokat adják meg, illetve szívesen járuljanak hozzá. Minden szülő köteles legyen gyermeke után 3-4 éven keresztül fizetni tanulópénzt, ezért kötelezettséget is vállal a tanító, hogy gyermeküket megtanítja olvasni, hacsak a tanítvány gyenge szellemi képessége ebben akadályozni nem fogja. Szülők a tanítót mindannyian szeressék, a gyermekek előtt őt, akármilyen legyen is, dicsérjék és ne „hanyagolják". Az iskolától ne tartsák távol, munkájáért hűségesen fizessék és amikor tanácsukra vagy bármilyen segítségükre szükség lenne és erre őket felkéri, készséggel tegyenek eleget. Szegény gyermekekről és mendikansokrol, akik házról házra járnak, élelmezés tekintetében gondoskodni kell. A tanító a következő erényekkel ékeskedjen : legyen a tanításban tanult, ismerje a ketechizmust, szépen tudjon írni, szlovákul ós latinul tisztán beszéljen, szépen tudjon énekelni, jól tudjon számolni és valamelyest zenélni stb. Vallásosán és példamutatóan viselkedjen, ne „kutyateremtettózzen", a gyermekeket fején ne verje, fülüket ne húzza stb. Ezenfelül mértékletesnek kell lennie, és az iskolában ittas állapotban ne mutatkozzon. Legyen nyájas, a gyermekekkel csendben beszéljen, a jó magasiveletűeket dicsérje meg, ne hanyagolja el őket, se szüleiket; neveket ne adjon nekik. Legyen szorgalmas. Mellékhivatás, lakodalmak, községi jegyzőség és egyéb elfoglaltság miatt az iskolát el ne mulassza, ne hanyagolja, vagy az iskolától halaszthatatlan októl eltekintve ne legyen távol, de állandóan a gyermekekkel foglalkozzon. Úgyszintén diákokat, tanulókat se küldje ide-oda munkába, különösen a tanítási idő alatt. Legyen türelmes! Ne haragudjon meg mindjárt ha tanítványai nem tanulják meg azt, amit ő akar. Legyen szeretetteljes. Tanítványait szívből szeresse és irántuk való szeretetet szavakkal és cselekedetekkel tanúsítsa. Erezzék a tanulók azt, hogy szereti őket. Legyen okos, aki tudja, milyen eszközökkel csalogathatja magához tanítványait, ós azokat maga mellett megtarthassa. Balasovitz véleménye szerint a következő eszközök látszanak alkalmasnak arra, hogy az „okos" tanító gyermekeit az iskolába csalogathassa és megtarthassa a betűvetésnél: Különböző gyermekjátékok, kedvtelések, hogy a gyermekek az iskolát ne úgy tekintsék, mint valami börtönt és rabságot, sőt azt higgyék, hogy az iskola mindenféle játékra a legjobb alkalom. A tanító adjon - különösen az újabbaknak ajándékokat : gyümölcsöt, gyűrűt, gombokat és színes szalagokat stb., melyet a szülők titokban juttassanak el a tanító kezéhez. Gyakrabban engedje őket játszani, megemlítve, hogy egyébként csak hetenként egyszer szabad, azon a napon, amelyik a tanítónak a legalkalmasabb. így a játékot a tanító szeretete különös megnyilvánulásának fogják tekinteni. A játékok kitaláltak legyenek, hogy a gyermekek bennük örömüket leljék és egyúttal testgyakorlatul szolgáljanak, a test ügyességére és a szellem pallérozására. Másoknak, akik iskolába nem járnak, holott járhatnának, a közöttük való játékot ne engedjék meg. A játék menete szebb és közvetlenebb, vonzóbb lesz a gyermek előtt, ha dobszóval és zászlóval vonulnak fel. A játékszereket be kell szerzeni ós állandóan az iskolában tartani. A tanító leleményességgel különböző jutalmakat adhat: a szorgalmas és hanyag 341