Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - †Szombathy Viktor: Családi visszaemlékezés-féle Mikszáthékról

temben szintén ezt az utat tette meg, mert a szállodának - amely az 1900-as évek elején 1918-ig már a Hungária nevet viselte, külső s belső építési rendje azóta sem változott, a színházi előadások azóta ebben a teremben zajlottak le ós a hangversenyek is. A szállodát 1986-ban kezdték újra tatarozni. Hadd említődjék meg, hogy az 1850 táján épült, idestova száznegyven éves szálloda nevét - Három Rózsa - Rozsnyó város címeréről kapta. Ugyanakkor épült Rozsnyó szállodája is, amelynek neve Fekete Sas - viszont Rimaszombat címere. Ez a két város a szó valódi értelmében testvéri szeretetben élt egymással ugyanabban a megyében, mialatt Losonc ós Rimaszombat állandó versengésben leiedzett ezidőben, rendszerint Losonc nyert, még a Budapest-Ruttka vasúti fővonalat is Losonc felé vezették, mert a rimaszombati városatyák tiltakoztak a fővonallal járó „zaj és rendetlenség" ellen. E sorok írója hadd ne tagadja meg önmagát. Mikszáthról szólunk, vegyítsünk mikszáthi hangulatot és anekdótázó kedvet is e kis visszaemlékezésbe. A két világháború közötti szlovenszkói magyarság sokkal elevenebb és tágabbra nyitott „kultúréletet" élt, mint a mostani. Rendkívül élénk volt mind a losonci, mind a rimaszombati művelődési iram; írók, tanárok, városi tisztviselők számtalan rendezvénnyel óhajtották bizonyítani magyar voltukat. Minden alkalmat megragadtak régi nagyjaink emlékének megünneplésére. így került sor Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Petőfi Sándor születési, vagy halálozási évfordulóira is. Az 1925-ös évek egyikében Rimaszombat ifjú „kultúrlelkei" azon vitatkoztak az akkor már Tatra szállónak nevezett kávéházban, ki a legnagyobb magyar író, s kit kellene még megünnepelni. A döntés Petőfit, Aranyt, Jókait jelölte meg. Ekkor szólt a vitába a kedélyes és a helyi irodalom művelőit is szeretettel támogató szállodabérlő, Radó Ármin: - Kazinczy a legnagyobb író ! - szólt határozottan. - Miért ? - Mert az ő ünnepélyén volt a legnagyobb lózungom. Ezt akár Mikszáth is tollhegyre vehette volna. . . . Nehéz elhinni, de Mikszáth tánciskolába is járt. Müller Lajosnak hívták a tánc- ós illemtanárt, de arról nem szól a krónika, mily bájjal lejthette a keringőt, a polkát, mazurt, menüettet, avagy mily hévvel az akkor már divatos csárdást a nógrádi fi. Cigányprímásuk nevét is tudjuk: Palócz Kálmán, drusza. Mindenha neves prímások kerültek ki a Mező utcai sorról, hogy csak a Rudolf trónörökösnek és Stefánia trónörökösnőnek prímás-kedvencét, Oláh Gyulát, ós utódait, az Oláh Kálmánokat, Pertis Jenőt, vagy a Rácz-dinasztia tagjait említsem. Mikszáth idejében öt banda húzta, sőt versenyre is keltek a szintén jeles nagyrőcei és rozsnyai bandákkal. ... A gondolat mindig vissza-visszaszáll az író tanulmányi éveire. Ami a tankönyvellátást illeti, az az évek során egyre fejlődött. Fábry János kitűnt a maga fizikai és természetrajzi könyveivel, e műveket még e század elején is tanították. Irodalmi tankönyvet Szeremley Károly szövegezett, már tanították Toldy Ferenc és Zimmermann könyveit, később az idősb Szinnyei Józsefét. E sorok írója is tanult még Szinnyei magyar olvasókönyvének és nyelvtanának ki tudja, hányadik kiadásából, a Franklin-társulat jóvoltából. Érdemes feljegyezni azt is, hogy a Bach korszakban a tanrend mintáját a Nyitra megyei Zayugróc egykori szerzetesi iskolája adta. Sárospatak is vett át belőle, mivel jónak tartotta. Az iskolai felszerelés Mikszáth gimnáziumában meglehetősen gyenge : az 1848-as időkből örökölték. Hosszú lóca, asztalok, székek, tábla, szószék - (katedra) - háromnégy kézzel rajzolt térkép, szintén kézzel rajzolt földgömb, az egyiket kókuszdióra festették, két csillagászati gömb, 800 „mindenféle" könyv, villam-gép, néhány egyszerűbb fizikai eszköz, toll, gubacsténta. A toll már acélból készült, az igen öregek 300