Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - †Szombathy Viktor: Családi visszaemlékezés-féle Mikszáthékról

XIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KULTURGESCHICHTE Családi visszaemlékezés féle Mikszáthékról Szombat h y Viktor Gyermekkoromban, még a régi, békebeli bókében, vastag, rengeteg képpel díszí­tett, tiszteletreméltó terjedelmű album díszelgett ebédlőasztalunkon a legnagyobbik szobában, amikor éppen nem volt asztali vendégünk. Akkoriban még a napilapok ajándékkal kedveskedtek olvasóiknak karácsonytájt, ez az album az AZ ÚJSÁG aján­dékaként érkezett; az előző évben Herczeg Ferenc adriai útleírása, a „Szelek szár­nyán" szállt a hű olvasók asztalára. Ez a vastagabbik Mikszáth Kálmán tollából fa­kadt, címe ez volt: .,Az én kortársaim". A két könyv egymáson feküdt. Belőlük tanultam olvasni. Nyolcesztendős koromra így szerettem meg az Adriát, és ismerkedtem meg a politikával: ez utóbbival, mondhatnám, vidáman és vissz­nézetből, Tisza Kálmántól Gorovéig, Szilágyi Dezsőtől Jókaiig; messziről felismertem volna - ha éppen egy gömöri gyereket az új, pesti Országház elé raktak volna le ­a hosszú szakállú Apponyit, Bánffy Dezsőt a sertebajuszával, Wlassicsot kunkori fürtjeivel, Podmaniczky bárót a kockás kabátjával. A Házat, a Klubot, a szegedi ár­vizet, Andrássy Gyulát a külügyért és Ferencz Józsefet, ahogy éppen udvari ebédet tart, vagy fogadja Wekerlét. Nálunk Mikszáth házi szerző volt. Családtag, mondhatnám. Már csak azért is, mivel édesapám ugyanannak a gimnáziumi épületnek falépcsőit koptatta, melyet néhány évtizeddel előtte a szklabonyai Mikszáth-gyerek, Rimaszombatban. A Nóg­rádot Gömörrel összekötött bonyolult baráti, ismeretségi szálak, a „gyükerváros" iskolai emlékei, még élő öreg professzorai múlhatatlanul göböt tudtak kötni a két me­gye jószomdszédságának pecsét-zsinórjára. Mikszáth tehát külön is a miénk volt, nemcsak az országé. Az idők sodra úgy kívánta, hogy akarva s akaratlanul megismerhettem családját, ha már személyesen csak anyai nagyapám találkozhatott vele az író Rimaszombatban való jártakor, de ismerni volt szerencsém néhány barátját, tanárját, míg végül kato­naként szolgálhattam egyetlen unokájával is, aki vezetéknevét viselte, Antallal. Ezek a sorok nem tudományos, elemző tanulmány sorai. Morzsák, visszaemléke­zések, apró emlék-kutatgatások tiszteleti sorai. Hogyan mondogatják ma divatosan ? Hommage à Koloman Mikszáth. Súlyos összefüggéseket a kedves olvasó ne várjon. Anyai nagyapám a múlt század hetvenes éveinek közepén úgy kitanulta már a nyomdászmesterséget, hogy az Egyetemi Nyomda vezetőjének hívták meg. Nem fo­gadta el, önállósítani kívánta magát s mivel rokonsága Rimaszombatot ajánlotta, az egykori Kis-Hont vármegye székhelyét, fiatal házas nagyapám széttekintett ebben a 287

Next

/
Thumbnails
Contents