Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Kerényi Ferenc: Nógrád színészete 1790–1885

10-én szavazott a színikerületek javított rendszerének tervéről.' Ellene szavaztak 34-en (köztük az említett színigazgatók, a végül megjelent Hubayval együtt), mellette 25-en. így október elsejétől az amúgyis ideiglenesen bevezetett színikerületi rendszert - szintén ideiglenesen - felfüggesztették, helyébe egyéves, bárholi játszásra jogosító engedélyek léptek. Ezek kiadását a helyhatóság előzetes engedélyéhez kötötték, a színigazgatónak vállalnia kellett a rendőri és a színészegyesületi alapszabályok betartását és a helyi szegényalapnak jövedelemhányaddal tartozott. Megszigorították az engedély nélküli társulatszervezőkkel kapcsolatos rendszabályokat, komoly pénzbírságot róva ki rájuk.

42 (A történeti igazsághoz tartozik, hogy a kezdeti problémák dacára - mint említettük - később a színikerületi rendszer lett, bár többszöri módosítással, a magyarországi népesedési, települési és műveltségi viszonyoknak legjobban megfelelő szervezeti forma, amely 1949-ig, a színházak államosításáig állt fenn.) A színikerületi rendszer ideiglenes felfüggesztésével ismét megnyílt az út a különböző társulatok előtt Nógrádba. Igazgatóik névsorát így folytathatjuk 1885 júniusáig : Völgyi György Balassagyarmat 1881 Jakab Lajos Losonc, Balassagyarmat 1880, 1881 Miklósy Gyula Salgótarján 1881 Lánczy Pál Szirák 1881 Gáspár Jenő-Báródy Károly Pásztó, Losonc, Salgótarján 1883 Farkas Gusztáv Balassagyarmat, Szécsény, Losonc 1883 Salgótarján, Várgede 1884 Pesti LajosLosonc 1883, 1884 Polgár Károly Salgótarján 1884 Sághy Zsigmond Balassagyarmat 1884 Gaál Sándor Szirák, Szécsény, Salgótarján 1884 Komlósy József Losonc 1885 Báródy Károly Salgótarján 1885 Az 1870-es, 1880-as években a nógrádi színészet viszonyai nem mutatnak olyan minőségi, művészi változást, hogy ne lenne indokolt a korszak egységben tárgyalása. E két évtizedben továbbra sem épült állandó színházépület Nógrádban. Balassagyarmaton 1873. június 15-én nyitotta meg Völgyi György társulata az új nyári színkört, amelyről újabb helytörténeti kutatásoknak kellene megállapítani, hogy azonos-e az 1860-as években említettel, s azt csupán felújították, korszerűsítették vagy más helyen, újat építettek. Színlapokról

43 megállapítható, hogy többféle helyosztály létezett: páholy, körszék, zártszék, földszinti hely, karzat, továbbá kiadtak kedvezményes katona- és gyermekjegyet is. A befogadóképességről nincs adatunk. Az itt megfordult társulatok vígjátékot, népszínművet és operettet játszottak elsősorban, közönségüket bérlettel igyekeztek megszervezni. A szórakoztató zenés műfajok nagyobb létszámú társulatot feltételeztek (zenekarral, kórussal), ami viszont megnövelte az előadások költségeit és időnkénti emelt helyárakhoz vezetett. A színigazgatók igyekeztek újdonságokkal kedveskedni: Jakab Lajos például 1880 augusztusának végén, hét hónappal a nemzeti színházi ősbemutató után már meghirdette Csiky Gergely első átütő sikerét, a Proletárok c. vígjátékot. Ugyanő elsősorban korszeríí operettműsorával igyekezett megnyerni a megyeszékhely közönségét: műsorán Lecocq, Suppé, Offenbach, Delibes, Strauss művei szerepeltek; a Denevér is Bőregér 281