Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Kerényi Ferenc: Nógrád színészete 1790–1885

címen. A prózadrámákra és ezen belül a csekélyebb részarányú klasszikus repertoárra kevesebb figyelmet fordítottak. Ezek 1 átogatottságát vendégművészek meghívásával igyekeztek növelni - változó sikerrel. 1873-ban Völgyi társulatánál lépett föl Gyöngyösiné Mátray Laura, akit a kortársak Prielle Kornéliával tartottak egyenlő képességűnek, ám aki férjhezmenetele után csak vendégszerepléseket vállalt, elhárítva a Nemzeti Színház többszöri meghívását is. Scribe-Legouvé Adriana Lecouvreur с drámájának címszerepében Balassagyarmaton átütő sikert aratott, a nagyszámú nézősereg nevében koszorúval és karpereccel tisztelték meg. Ez az eset a ritkábbak közé tartozott.

44 1877-ben Balogh György társulatának meghívására Egressy Ákos ós Molnár György vendégszerepelt Balassagyarmaton. Az utóbbitól, a neves Shakespeare-színésztől és a kiváló rendezői tehetségtől tudjuk, hogy Egressyt 12 előadásra hívták meg, de az érdeklődés hiánya miatt és a hetedik előadáson, a Macbethen kirobbant botrány okán félbeszakítva vendégjátékát távozott. Ekkor merült fel Molnár György meghívásának ötlete. 0 sem járt jobban, de a színésznek, rendezőnek egj^aránt kiemelkedő, színigazgatói gyakorlattal is rendelkező, Molnárnak köszönhetjük, hogy vendégszereplésének számos részletét megörökítette emlékirataiban.

45 Molnár hat estére szerződött a nyári színkörbe, amelynek kinyitható hátulja volt, kilátással az Ipolyon túli hegyekre. (A táj bekomponálását az előadásba egyébként éppen Molnár kezdeményezte Magyarországon először, még 1868-ban, a Budai Népszínház Bém hadjárata с színművében, ahol a Gellérthegy szolgált a csata jelenetek természetes hátteréül, ütegállásokkal.) A Coriolanus с Shakespeare-dráma címszerepében fellépő Molnár megörökítette a balassagyarmati előadás jelmezeit is: ,,Furcsa látvány volt Coriolan jelmezeit nézni; annyit azonban mégis meg kell jegyezni, hogy bámulatos leleményességgel állították elő a római tunikákat és palástokat - fehér lepedőkből, a volszkusok jelmezeit pedig sörház- és kávéházbeli abroszokkal és tarka ágyterítőkkel." Az érdeklődés mindazonáltal csekély volt. Molnár megemlíti, hogy a megyeszékhely gazdag zsidó közössége is távolmaradt, pedig Dóczi Lajos Utolsó próféta c. drámáját rájuk gondolva vette műsorára. A proporciós rendszerben működő társulat a vendégművész járandóságát nem tudta kifizetni, sőt Molnár köpenye is zálogban maradt. Innen Lévára ment, Hubay Gusztáv társulatához, aki fixumot ígért. A lévai vendégjáték azonban a balassagyarmatinál is rosszabbul sikerült.. . Jobb pártolást jegyeztek fel forrásaink Losoncról. 1878-ban Polgár Gyula társulata Balassagyarmaton megbukott. Néhány hónappal később Losoncon jó támogatásban részesült - de nem tudott annyi bevételre szert tenni, hogy a tönkrejutott társulat feloszlását megakadályozza. Ugyanezen év augusztusában Prielle Kornélia vendégszerepelt Losoncon és a -K.- jelű tudósító néhány megjegyzése következtetni enged a közönségre is. A Gáspár Jenő társulatánál fellépő művésznő a búcsúelőadáson külön ajándékot kapott a publikum két, szemlátomást meghatározó csoportjától: koszorút a vasúti tisztektől, karperecet az ifjúságtól.

46 Losonc városa 1882-ben színház építését fontolgatta, s e célból átkérette Székesfehérvárról az ottani, 1874-ben megnyílt színház tervrajzait. Az építész Skalnitzky Antal volt, aki emellett az aradi ós a debreceni színházat tervezte és az 1870-es évek közepén átépítette a Nemzeti Színházat is.

47 A színházépítő elképzelés további sorsáról nem tudunk, színlapadataink szerint a társulatok a következő években is a losonci kaszinó nagytermében játszottak. Az 1880-as évek elején élénk színházi élet folyt Salgótarjánban is, mégpedig téli és nyári játszóhelyen. Az előbbi a takarékpénztár épületében működött, míg a nyári színkört a Vadász-szálló udvarán építették fel. Az itteni előadásokról 1881 és 1883 nyarán viszonylag teljes színlapsorozattal rendelkezünk.

48 Megemlítjük az 1884 nyári 282