Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Kerényi Ferenc: Nógrád színészete 1790–1885

Magyarországon, kiküszöbölve az útvonalak esetlegességét, megszüntetve a fölösle­ges, közönségelvonó konkurenciát, kiszorítandó az engedély nélküli színigazgatókat a pályáról. E tervezett szabályozás organikus folyamat eredménye volt. A hazai városfejlődés alacsony fokán már a XVIII. század végén, tehát a hivatásos színészet kialakulásával csaknem egyidoben kiderült, hogy a német példa (sok kisváros, saját színházzal) nálunk nem lesz követhető, hanem egy-egy tájegység, a kalendárium adta közönségkoncentrálási lehetőségekkel (vásár, szüret stb.) tud csak jól-rosszul eltartani, működtetni egy színtársulatot. (Az első ilyen tervet már Kelemen László megfogalmazta 1798-ban; egy kelet-magyarországi, Debrecent, Nagyváradot és a Hegyalját felölelő körzet plánumában.) A körzeti rendszer tervét most az 1873 áprilisában tartott III. színészkongresszus vetette fel, a felosztás 1877-ben már készen állott, végül 1878 decemberében az V. színészkongresszus fogadta el, némi módosí­tásokkal. Az előleges terv szerint az országot 22 színikerületre osztották volna. Nógrád a VIII. kerülethez tartozott, amelynek főállásául Rimaszombatot tervezték, „fiók­állásokul" pedig az alábbi helységeket: Balassagyarmat, Besztercebánya, Dobsina, Fülek, Jolsva, Losonc, Pelsőc, Rozsnyó, Szántó, Salgótarján, Selmecbánya, Szécsény, Szirák, Szliács, Torna, Tornallya, Vadkert, Zólyom. 40 Mint látható, a kilenc, színtár­sulatot több-kevesebb rendszerességgel fogadó nógrádi város és község közül hét szerepelt a körzeti tervben. 1878. december 16-án az V. színészkongresszus végül 30 kerületre osztotta fel az országot. Nógrád a 16. színikerületbe került, Rimaszombat körzetközponttal, a következő (erősen módosult) állomáshelyekkel: Tornallya, Put ­nok, Szécsény, Losonc, Balassagyarmat, Fülek, Salgótarján, Pásztó, Hatvan, Szirák, Aszód, Gödöllő, Pécel, Újpest, Szentendre. A 30 színigazgatói engedélyért a bevezetés időpontja, 1879. október 1. után pályázni kellett. Összevetésül : 1878 nyarán 42 vidéki társulat működött. Az 1879. januári helyzetfelmérés nem talált színtársulatot Nógrád megyében. 41 A Színpad hivatkozott összeállításának mintájára — a további kutatás segítésé­nek szándékával — az alábbiakban közöljük a körzetesedés előtti évtizedben Nóg­rádban megfordult színigazgatók eddig ismert tételes jegyzékét, állomáshelyeik és az évszám feltüntetésével : Веке Istvánné Balassagyarmat, Szécsény 1870 Nagy Sándor Fülek, Salgótarján, Pásztó 1870 Gerő Jakab Losonc, Balassagyarmat 1870 Losonc 1871 Völgyi György Losonc 1870, 1872 Balassagyarmat 1871, 1872 1873, 1878 1879 Dalmay Artúr Szirák, Szécsény, Balassagyarmat 1871 Balassagyarmat 1872 Szegedy Mihály Losonc 1872 Balogh György Salgótarján 1872, 1873 Losonc 1872, 1873 Fülek 1873 Balassagyarmat, Szirák 1877 Kiss Gyula Salgótarján 1873 Kőszegi Endre Pásztó 1873 Szirák 1879 279

Next

/
Thumbnails
Contents