Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

A foglalkozás szerinti összetétel alakulása: iparos 8, kereskedő 1, földmunkás kisgazda 4, értelmiségi 3, egyéb 1 és általunk ismeretlen 11 képviselőtestületi tag foglalkozása. A dorogi 11 MKP képviselőtestületi tagból bányász 5, iparos 3, ipari munkás 2, értelmiségi 1, a 11 SZDP képviselőtestületi tag a legkülönbözőbb társadalmi rétegből tevődött össze ; iparos 3, bányász 2, az összes többi foglalkozási ág (kereskedő, földmunkás, háztartásbeli, ipari munkás, bányamunkás, értelmiségi) l-l taggal képviseltette magát. A Nemzeti Parasztpárt 3 küldöttje földmunkás, míg a szakszervezet 5 küldöttje bányász (3), illetve ipari munkás (2). Ha ugyanezen szempontból vizsgáljuk a szécsényi képviselőtestület összetételét, azt látjuk, hogy a 8 MKP tagból iparos 3, értelmiségi 2, előttünk ismeretlen a foglalkozása 3 képviselőtestületi tagnak. A 3 SZDP tagból 2-2 iparos, illetve földmunkás ; egyéb foglalkozású 1, és 3 képviselőtestületi tag általunk ismeretlen foglalkozású. Az FKGP 4 tagja földmunkás-kisgazda, illetve iparos. A PDP 4 tagja értelmiségi, kereskedő, illetve előttünk ismeretlen foglalkozású. A szakszervezet 4 küldöttje földmunkás, illetve szintén előttünk ismeretlen foglalkozású.

30 A községi önkormányzat, a képviselőtestület, az elöljáróság összetétele, feladata, tevékenysége a napi politikai-, gazdasági életnek megfelelően változott, alakult. Ezt próbáljuk nyomon követni az alábbiakban. A községi önkormányzat - mint tudjuk - részben önkormányzati, részben igazgatási jogkört töltött be ; az önkormányzati jogkört a képviselőtestület által gyakorolta. A képviselőtestület gyűléseinek elnöke a felszabadulás után is változatlanul a bíró, vagy helyettese a törvénybíró. A bíró nyitotta meg, zárta be az üléseket, ügyelt a rend fenntartására. Az egyes napirendi pontok esetében a szavazás rendszerint nyilvános volt, de bizonyos esetekben (pl. a község javainak hasznosítása) a titkos, a névszerinti szavazást is elrendelhette az elnök. A jegyző a községi képviselőtestület előadója, valójában azonban neki kellett irányítani a képviselőtestület tárgyalásait, és ő volt felelős a község igazgatásáért, nemcsak az ügyvitelért. Községi tisztviselő, de a vármegye és minden állami szakigazgatási szerv, hatóság, hivatal, intézet is rendelkezett vele. „A jegyzőnek községi végrehajtó szervnek kellene lennie, ezzel szemben a felsőbb önkormányzati és állami hatóságoknak vált végrehajtó közegévé . . ."

31 A képviselőtestület rendes közgyűléseinek számát, idejét, ügyrendjét a község szabályrendelettel állapította meg. Rendkívüli közgyűlést bármikor lehetett tartani, ha azt a bíró, a jegyző, a felsőbb hatóság vagy a tagok egynegyede kívánta. A képviselőtestület bizonyos ügyek intézését a saját soraiból alakított bizottságokra ruházta át. A képviselőtestület határozatait, a törvényhatóság rendeleteit a községi elöljáróság hajtotta végre egyetértésben, együttműködve a néphatalmi szervekkel. Az elöljáróság tagjai - akiket az újjáalakított képviselőtestület az 1030/1945. ME. sz. rendelet értelmében megválasztott - a bíró, a helyettes vagy másodbíró, a közgyám, a pénztárnok, a tanácstagok. A hivatali szervezet, a községi végrehajtó apparátus, mint tudjuk, már korábban megalakult. Az önkormányzati teendőket kezdetben elláthatták a néphatalmi szervek, de a községi elöljáróságra kezdettől fogva szükség volt. A megalakult képviselőtestület ezt a már működő elöljáróságot vagy jóváhagyta, vagy új elöljáróságot választott - ez volt általában a kialakult gyakorlat. Szécsényben a jegyzői teendők ellátásával megbízott volt nagylóci vezetőjegyző, Bakay Mihály és a korábban a községi 259