Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

földigénylő bizottság elnöki tisztét betöltő, majd a községi bírói teendőket ellátó Varga Pál (Petőfi u.) megbízatását jóváhagyta.

32 Dorogon, még a község végleges felszabadulása előtt (március 14-én) megalakult az első községi elöljáróság a régi vezető jegyző vei, Laux Antallal és Korpási András községi bíróval az élen. Ókét követte (április 11-én) Berberich János községi bíró és április 14-étől Németh József községi vezetőjegyző (aki a tanácsok megalakulásáig látta el ezt a tisztséget).

33 Az újjáalakult képviselőtestület a május 19-i ülésen Dejcző Vincét községi bíróvá, a volt községi bírót pónztárnokká választotta, aki az NPP, a bíró, a főjegyző az MKP képviseletében, a II. vagy törvény bíró az SZDP és a közgyám a szakszervezet küldötteként alkotta az elöljáróságot. A - megválasztott - négy esküdt (akik közül egy, Korpási András, a március 14-én alakult elöljáróság bírója volt) a koalíciós pártok és a szakszervezet képviselőjéből tevődött össze.

34 A szécsényi községi bíróról, vezető jegyzőről már szóltunk, akik az SZDP-t, illetve az MKP-t képviselték az elöljáróságban, míg a II. vagy törvénybíró, a közgyám az MKP, a pénztáros az SZDP küldötteként volt az elöljáróság tagja. Őket kiegészítette a 12 tanácstag, akiket szintén a május 28-i alakuló ülésen választottak meg (pártállásukat részben, foglalkozásukat nem ismerjük).

35 A képviselőtestület összetétele Szécsényben, Dorogon és az egész országban az 1947. évi országgyűlési választások, a két munkáspárt egyesülése nyomán kibontakozó demokratikus szellem, és a közigazgatás felfrissítését hivatalosan is kívánó belügyminiszteri leírat következtében fokozatosan megváltozott. Egyre nagyobb számban kerültek be a közigazgatásba, a képviselőtestületbe a munkás-paraszt hatalomhoz hű személyek. De a szécsényi képviselőtestületben az összetétel változása ellenére a kisparasztok, iíjgazdák, földmunkások száma nem érte el a kívánt arányt. A község igazgatási jogköre lényegesen különbözött a község önkormányzati jogkörétől. A községi elöljáróság köteles volt végrehajtani a törvényeket, felsőbb hatóságok rendeleteit anélkül, hogy abba a községi önkormányzat beleszólhatott volna. Ilyen jogkörök voltak pl. a községi bíráskodás, az állami anyakönyvek, nyilvántartások vezetése, állami közadók kivetése, behajtása stb. A község önkormányzati és igazgatási teendői a gyakorlatban nem váltak el egymástól ; váltogatták, kiegészítették egymást.

36 A községi önkormányzat, a képviselőtestület munkájában mindig, a felszabadulás után különösen kiemelt terület volt a község háztartásának., költségvetésének alakulása. Az önkormányzati, közigazgatási feladatok csak rendszeres gazdálkodással, a bevételek, kiadások ismeretében reálif tervezéssel voltak megoldhatók. A község jövedelemforrásai: a községi vagyon, (ingatlanok, tőkepénzek, üzemek), a községeknek átengedett közadók, illetékek, bérleti díjak, juttatások, a lakosságtól igénybe vehető természetbeni szolgáltatások

37 a felszabadulás, a háború okozta pusztulás idején mind csak elméletben léteztek. Valójában az első években a községek, az egész ország gazdálkodását, a költségvetések alakulását a háború okozta károk helyreállítása, az újjáépítés, az általános szegénység, az infláció gondja határozta meg. A belügyminiszter 90 395/1945. sz. rendelete értelmében csak a halaszthatatlan vármegyei és községi kiadásokat tartalmazó 1945. évi költségvetéseket hagyhatta jóvá az alispán.

38 A községi vagyon a háború martaléka lett, illetve megmúveletlenül állt. A közadók, illetékek, bérleti díjak, juttatások behajthatatlanok egyéb, békeidőben a községeknek bevételt jelentő szolgáltatásokkal együtt.

39 Csak lassan, az 1945. év végétől, 1946-tól sikerült pl. ismét a községi földek, a gyümölcsös, a községi épületek bérbeadá260