Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

Az 1920-as évek nőmozgalma A Tanácsköztársaság összeomlását követően a munkáshatalom helyi szerveiben, valamint a párt és tömegszervezetekben viselt funkciókkal arányosan a nők ellen is terrorhadjárat indult. Internálás, börtön jutott osztályrészül azoknak, akik az első magyar proletárdiktatúra alatt a saját és osztályos társaik sorsának jobbrafordításán munkálkodtak és mélyen hittek abban, hogy a történelem kereke visszafordíthatatlan. Salgótarján nagyközség képviselőtestülete 1921 áprilisában és novemberében kimutatást készített azokról, akiket a Tanácsköztársaság ideje alatt és után „állam és társadalom ellenes tevékenység, vagy аппдк alapos gyanúja miatt" nyilvántartottak és ezért rendőri felügyelet alá helyeztek. Kellner Lajosné, szül. Szuhán Róza háztartásbeli salgótarjáni lakos,, A kommün mellett agitált. Hat hónapig internálva volt." Vass Istvánné, szül. Szuhán Edit háztartásbeli salgótarjáni lakos ,,A kommün bukása után nyilvános helyen a kommunizmus érdekében izgatott, internálva volt." Kohut Dánielné háztartásbeli salgótarjáni lakos „Gyanússá vált, hogy a csehek részére kémkedik."

78 Megbízhatatlansága miatt Fekete Józsefné nemti lakos ellen a magyar kir. balassagyarmati ügyészségnél eljárás volt folyamatban, s ezért a salgótarjáni rendőrkapitányság nyilvántartotta, mint kommunista érzelmű egyént.

79 Mollináry Gizellát Balassagyarmaton 5 rendbeli izgatás bűntette miatt összbüntetésül 10 havi börtönre ítélték.

80 A társadalmi osztály elleni izgatás és kommunista magatartás miatt letartóztatták Mihalik Margit erdőtarcsai háztartásbelit és Szvidt Györgyné, szül. Gyöngyösi Mária szécsényi tanítónőt.

81 Nógrád vármegye tanfelügyelője kérte a salgótarjáni elöljáróságot, hogy vizsgálja ki Eckstein Rózsi tanítónőnek a szakszervezeti nőegyletben betöltött szerepét. Az elöljáróság közölte, hogy „Ő is, mint számtalan sokan a mindenkori hatalomhoz csatlakozott azért, hogy jövőjét biztosítsa . . ." Közlik továbbá, hogy Eckstein Rózsi a jótékonysági egyletekben, vett részt. A problémáikkal hozzá fordulókat tanáccsal látta el és írásbeli dolgaikat intézte, az adott helyzetnek megfelelően.

82 A nők ellen különböző retorziókkal megindított eljárások a közvetlenül érintetteken túlmenően más minőségben is sújtották a nőket. Sokszázra tehető azoknak az asszony oknak, leányoknak száma, akiket hozzátartozójuk elítélése, internálása, rendőri felügyelet alá helyezése, a munkából való elbocsájtása közelről is érintett. Különösen súlyos gondokkal küzdöttek azok az anyák, akiknek több gyermek eltartásáról kellett gondoskodni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1919. szeptember 10-én kibocsájtott röpiratában adta tudtul, hogy a párt újjáalakult. Ebben a felhívásban hangsúlyozza, hogy „különösen fontos a nők fölvilágosítása és szervezése".

83 1919. október 30-án alakult újjá az Országos Nőszervező Bizottság és megkezdte munkáját a nőtitkárság is. A Nőmunkás c. lap 1919. december 1-ón. ismét megjelent.

84 A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni Acélgyára 1919. szeptember 19-én értesítette a községi elöljáróságot, hogy anyaghiányra való tekintettel 262 munkást nyugdíjaz, bizonytalan időre szabadságol, illetve leszámol. Az elbocsájtott munkások között a rendes felmondási idő mellett 29 leányt leszámoltak a drótgyárból. Ezen kívül leszámoltak 23 asszonyt, vas- és acélöntödei munkások feleségeit, hivatkozva arra, hogy „a nehéz élelmezési viszonyok folytán nem áll módunkban továbbra is élelemmel ellátni".

85 A 23 asszony „hadba vonult"-ak feleségei, azaz volt vöröskatonák feleségei. Érthető, hogy a gyár vezetésének „nem állt módjában" az élelmezésükről gondoskodni. 225