Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

A nőknek a termelésben elfoglalt helye az 1920-as népszámlálás adatai szerint : a bányászatban, az iparban és a forgalomban kereső nők száma a megyében 1507 fő volt, az összes kereső nők 7,1%-a. Az iparban foglalkoztattak 7468 férfit és 844 nőt. A bányászatban és kohászatban segédszemélyzetként foglalkoztattak 1920-ban 163 nőt. A vas- és fémiparban 47, a kő-, föld és agyagiparban 31, az építőiparban 34, a ruházati iparban 81, a gépgyártásban 9 nőt foglalkoztattak. Részleteiben: A salgótarjáni bányánál foglalkoztatott 2920 segédszemélyzetből 132 nőt, a Salgótarjáni Acélgyár az 1150 foglalkoztatott segédszemélyzetből 49 nőt, a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt. a 121 fős segédszemélyzetből 3 nőt foglalkoztatott. Az üveggyár nem alkalmazott nőt, a segédszemélyzet 104 férfiból állott. A zagyvapálfalvai bánya 732 fős segédszemélyzetéből 18 nő, a zagyvarónai bánya 391 segédszemélyzetéből 20 nő, az etesi bánya 667 segédszemélyzetéből 5 nő, a mátranováki bánya 591 segédszemélyzetéből 7 nő és a mátraszelei bánya 323 fős segédszemélyzetéből szintén 7 fő volt a nő. Az 1920-as népszámlálás adatai szerint Nógrád megyében a kereső nők száma a jelentősebb foglalkoztatási ágakban a következő volt: Kőszén és barnaszén termelésben 202 fő Vasgyártásban, vas- ós acélöntésben 45 fő Tégla és tűzállóanyagáru-gyártásban 28 fő Üveggyártásban 3fő Gép- és kazángyártásban 9 fő Szabóiparban 89 fő Varrással foglalkozott 155 fő Cipész, csizmadia szakmában 12 fő Mosással, vasalással foglalkozott 178 fő Vendéglős, szállodás szakmában 168 fő Házi- és népiparban 53 fő Fűszer és gyarmatáru kereskedésben 24 fő Szatócsként 35 fő Vegyeskereskedőként 14 fő Ami a nők műveltségi színvonalát illeti : az 1920-as népszámlálás adatai szerint Nógrád megyében a lakosság számát tekintve főiskolát végzett a nők 0,1%-a, a középiskola 8 osztályát 0,5%-a, a középiskola 6 osztályát 0,8%-a, a középiskola 4 osztályát 3,7%-a, az elemi iskola 6 osztályát a nők 38,6%-a és az elemi iskola 4 osztályát a nők 57,6%-a.

8G 1923-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 299 nőt foglalkoztatott napszámos munkán. Havi átlagkeresetük 2800 korona volt, szemben a férfi napszámos munkások 7500 koronás átlagkeresetével. A különbség 4700 korona, mely 62,8%-nak felel meg.

87 1927-ben az SKB Rt.-nél az összes nődolgozók száma 557 fő. 1925-1928 között 7-12 szülésznőt foglalkoztatott a bánya. Ezen kívül 1-3 fürdőkezelőnőt, 3-14 iskolai takarítónőt, 23-34 napidíjas ós 2-6 havidíjas nőt a bányatelepeken. Ugyanebben az időben a központosított irodáknál 6-10 irnoknőt és 8-13 napidíjas napszámost foglalkoztak.

88 1923-tól a foglalkoztatott nők és gyermekek száma fokozatosan csökkent, de nem a szociális érzéstől, hanem a megnövekedett munkanélküliek száma miatt. Az alacsony bérre erős férfi munkaerőt alkalmaztak, azért csökkent a nőmunkások száma. A bányánál pl. a női napszámos rakodószemélyzet létszáma 1925-1928 között a következőképpen alakult : 226