Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

lettek: Szlávik Imréné, Kiss Gyuláné, Kiss Aranka, Mollináry Gizella, Fischerné Weisz Sári, Kozma Jenőné, Benedek Béláné. A bizottság ezt követően azzal foglalkozott, hogy „miként lehet a háziasszonyokat bevonni a nőmozgalomba. Foglalkozott a bizottság a háztartási alkalmazottak szervezetének a megalakításával is, valamint avval, hogy a szakszervezetek nőtagjait is bevonja sürgősen a nőmozgalom agitációs munkájába."

69 A Nógrádi Népszava hírt adott arról, hogy Balassagyarmaton megyei női pártbizottságot szerveznek. Ennek érdekében gyűlés volt mintegy 500 nő részvételével. A gyűlésen a nők nyílt szavazással Mollináry Gizellát választották meg a nőmozgalom megyei titkárának. A Nógrádi Népszava következő száma közli, hogy a SzocialistaKommunista Munkások Magyarországi Pártja balassagyarmati szervezete végrehajtó bizottsága július 23-án határozott arról, hogy Mollináry Gizellát állásából felfüggeszti és a nyilvános szerepléstől eltiltja. A női párttitkárságra pályázatot hirdet meg. A bekövetkezett események miatt a női pártbizottság létrehozása nem valósult meg.

70 Néhány apró hír a helyi tanácsok és nőcsoportok tevékenységéről : A salgótarjáni Munkás-, Katona és Földmíves tanács kérelemmel fordult a Kormányzótanácshoz, hogy a Salgótarjánban élő több mint 30 várandós mama részére legalább 100 méter vászon, vagy sifon anyagot és 20 vagy 30 tucat különböző vastagságú fehér cérnát soron kívül utaljanak ki.

71 A Népruházati Népbiztosság a kérelemnek eleget téve kiutalt a községi munkástanácsnak 100 méter babakelengyére alkalmas pamutárut és két tucat cérnát. Kiosztására vonatkozóan előírták, hogy orvosi utalványra 6 méterenként, eredeti árban adják át a várandós mamáknak.

72 A salgótarjáni Acélgyár ellenőrző munkástanácsa 1919. július 21-i ülésén ,,Hack elnök jelenti, hogy az élelmezési raktárban dolgozó nőmunkások órabérüknek felemelését kérik. A tanács a kérvényezők órabérének 2 koronáról 3 koronára való felemelését kivételesen engedélyezi" - olvashatjuk a jegyzőkönyvben.

73 Balassagyarmaton a háztartási alkalmazottak szakszervezete miután megalakult, megfogalmazta kívánságait: este 6 óráig akarnak csak dolgozni, és az ellátáson, lakáson kívül 150 korona fizetést kérnek.

74 A mizserfai asszonyok, a nőcsoport tagjai sajátkezűleg hímeztek egy vörös zászlót a helyi pártszervezet részére. (A zászlót a Tanácsköztársaság megdöntése után a munkásotthonból egy munkásasszony köténye alatt vitte el rejtekhelyre, ahol a felszabadulásig sikerült megőrizni.)

75 Szabó Miklósné Somoskőújfaluból 1919. június 11-én levelet intézett a Belügyi Népbiztossághoz, hogy a május 7-én betört cseh katonák a somoskőújfalui munkástanács 14 tagját elhurcolták s az ott maradt három munkástanács-taggal a falu elégedetlen, éspedig Éliás Alajossal, Czibula Istvánnal és Angyal Imrével. Kéri ebben az ügyben meghallgatni György Antal bányász bizalmi férfiút, valamint az ott lakó tarjáni és salgóbányai bányászokat.

76 A fentebb ismertetett adatok is arra utalnak, hogy a helyi hatalmi szervek a lehetőségekhez mérten foglalkoztak a munkásnők, az asszonyok helyzetének javításával s a nők is számtalan jelét adták annak, hogy magukénak vallják az első magyar munkáshatalmat. Salgótarjánban 1919. augusztus 9-én mondott le a Munkás-, Katona- és Földmívestanács. Az ülésen részt vett a munkástanács 3 nőmunkás tagja is és tanúja lehetett annak, hogy a helyi hatalmat átvevő főszolgabíró a munkások érdekeinek védelmét igérte. S hogy ez csak igéret, illetve szólam maradt, erről Salgótarján nőmunkásai és a munkásfeleségek a későbbiekben meggyőződhettek.

77 224