Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

Salgótarján két kongresszusi küldöttjéről van tudomásunk, akik fel is szólaltak. Kéri Istvánné az alábbiakban tájékoztatta a nőkongresszust : „A mi csoportunk februárban alakult meg, de már ezernél több tagunk van. A mi munkánk nagyon fáradságos. A férjeink oda vannak a harctéren, mi magunk vagyunk a család kenyérkeresői, este végezzük a szervezés munkáját. ígérjük, hogy továbbra is lelkesedéssel fogunk küzdeni mindnyájunk jólétéért és boldogulásáért." György Jánosné, a másik salgótarjáni küldött elmondta : „A salgótarjáni munkásnők képviseletében vagyok itt, hogy kifejezzem megbízóim elégületlenségét, mert a központ nem törődik eléggé a vidékkel, ritkán küld előadót. Kérjük az országos nőbizottságot, hogy a vidékkel jobban foglalkozzon. Nálunk 1600 szervezett munkásnő van."

63 A két kongresszusi felszólaló által elmondottak bizonyos mórtékben ellentmondást takarnak. A nőcsoport létszáma az egyik küldött szerint több mint ezer, míg a másik küldött 1600 szervezett munkásnőről szólt. Lehetséges, hogy a nőcsoport, a nőmozgalom ezernél több tagot tömörít, míg az 1600 szervezett munkásnő a szakszervezeti tagságra utal. Az országos nőkongresszuson beszámolók hangzottak el az utolsó két év munkájáról. Tudomásul vették a nőmozgalom eddigi eredményeit és tervbe vették, hogy a pártszervezet keretében külön női agitációs csoportot hoznak létre. Szükségesnek tartotta a kongresszus, hogy a jövőben a nők is tanítsanak, felvilágosító előadásokat tartsanak.

64 Salgótarjánban a nőkongresszus tervezett programjának megfelelően a pártszervezet keretében nőcsoportot alakítottak. A pártadót havi két koronában határozták meg, melyből a tényleges pártadó egy korona, a másik korona a Nőmunkás előfizetési díját szolgálta.

65 A szécsényi járási párt végre haj tó bizottsága a teendőket így határozta meg : „Életrekeltik a nőmozgalmat és hetenként egyszer, szombati napokon a nő és férfi párttagok kötelező részvétele mellett pártnapokat rendeznek."

66 A nőmozgalommal kapcsolatos tennivalókat, a széles körű propagandát az egységes párt és a Forradalmi Kormányzótanács is kötelességének ismerte el. jA Forradalmi Kormányzótanács felhívással fordult a munkás-, katona- és földmívestanácsok intézőbizottságaihoz, hogy a Tanácsköztársaság érdekében tevékenykedő nőket támogassák és „teljes megértéssel legyenek segítségére a nőmozgalomnak".

67 A Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja Országos Nőszervező Bizottsága agitációs és adminisztratív munkatervet dolgozott ki. „A nőszervező bizottságok kötelessége minden dolgozó nőt, akár a termelésnek ipari vagy földmíveves ágában, avagy háztartásban dolgozik, politikailag megszervezni. Föladata az eddig még gazdaságilag nem szervezett nőket szakmájuknak megfelelő szakmai szervezetbe tömöríteni." Pártszervezeten belül nőcsoportot kell szervezni. A pártszervezet keretén belül ugyan, de külön csoportként, hogy „az eddig még meg nem szervezett és szocialista tanulástól elmaradt nők felvilágosítását, szocialista nevelését nők vezetése alatt a nőcsoportok intézzék. Ezek a nőszervező bizottságok tulajdonképpen iskolái, tanítói fölvilágosítói a nőknek. A nőcsoportok tagjai egyúttal tagjai a pártszervezetnek is ... a nőcsoportok tagjai egyenlő értékű és jogú tagjai a pártnak. Ennek alapján joguk van az országos pártkongresszusra, a párt választmányba, a végrehajtó bizottságba, pártbizalmi testületbe, valamint a pártszervezeti vezetőségekbe taglétszámuk arányában nőket küldeni... A nőbizottság hét tagból, az ellenőrző bizottság három tagból áll." A megyeszékhelyen megj^ei nőszervező bizottságot kell alakítani, mely az agitációt végzi és előadásokat rendez. A megyei nőszervező bizottság titkára egyúttal az egész megye nőbizottságainak titkára is.

68 Az országos nőkongresszus szellemében június 22-én a balassagyarmati nő intézőbizottság ülést tartott, melyen megválasztották a nőmozgalom direktóriumát. Tagjai 223