Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944
deznek. A propagandaosztály munkájában részt vettek nők is: dr. Szlávik Imrónó, Jeszenszky Margit és Branstein Irma. 64 1919. április 20-án impozáns toborzógyűlés volt Salgótarjánban. A gyűlésen a számos férfi közreműködő mellett a nők is szerepet vállaltak. Pl. Takács Anna szavalattal tette ünnepélyesebbé - az acélgyári dalárda és a bányász zenekar mellett - a Vörös Hadsereg toborzógyűlését. 55 A nők megyei szervezőbizottsága Balassagyarmaton a keddi napokra nőnapok tartását határozta el a különböző szakmai szervezetek szervezésében. A nők részére szervezett előadások tematikája széles kört ölelt fel. Pl. A nők elhelyezkedése a társadalmi átalakulás idején ; Mi az oka a nincstelenségnek ? (előadó Nedeczky Béláné) ; A társadalmi munkamegosztás (előadó Kozma Jenőné) ; A világforradalom (előadó Knur Pálné) ; A proletárbetegségről (előadó dr. Fischer Sámuel). A nőmozgalom intézőbizottsága kérte a háztartási alkalmazottak, a háztartásbeli munkásnők munkaadóit, hogy az alkalmazottakat ne tartsák vissza nőnapi előadásokról, hanem inkább buzdítsák őket az azokon való részvételre. 56 A nőgyúlések kedvelt összejövetelek voltak. Június 29-én Salgótarjánban, 30-án Mátranovákon, július 6-án ismét Salgótarjánban, július 20-án Kisterenyén és Zagyvapálfalván, július 26-án Szócsónyben tartottak nők részére politikai és tudományos előadásokat. 57 Nagyobb népgyűléseken gyakori volt, hogy külön fórfiszónok szólt a férfiakhoz ós nő előadó a gyűlésen megjelent nőkhöz. Az 1919. május 1-i salgótarjáni népgyűlésen Hevesi Gyula népbiztos mellett Filipovics Katalin, az országos nőszervező bizottság tagja beszélt a nőkhöz. Ismertette az Internacionálék történetét, „. . . A harmadik Internacionálé feladatát és május elseje jelentőségét. De az ünnepélyt a kapitalista rablóhadjárat közeledésének tudata komoly cselekvéssé változtatta, valamennyien beléptek a Vörös Hadseregbe, a proletárdiktatúra megvédésére. Elvtársnők, törüljétek le könnyes szemeiteket, nézzünk bizalommal a nemzetközi proletárforradalom elé, melynek győznie kell és pusztulniok kell mindazoknak, akik a múltban és a jelenben szenvedést okoznak a proletariátusnak" - fejezte be ünnepi beszédét Filipovics Katalin. 58 Nemtiben május 29-én alakult meg a nőcsoport. A nőszervező bizottság tagjai lettek: Fekete Józsefné, Újvári Istvánné, Turcsik Endréné, Pétre Pintér Andrásné, Bakos Kőházi Józsefné, Pintér Bálintné, Nagy Józsefné, Kiss Andrásné, özv. Kiss Lászlóné és Nagy Jánosné. 59 A június 29-i nőgyűlés határozta el, hogy Nemtiben minden vasárnap du. 5 órakor pártnap lesz az iskola termében, hasznos felolvasásokkal egybekötve. 00 Mátranovákon a faluban június l-jén nőgyűlés volt, ahol új vezetőséget választottak. A nőszervező bizottság tagja lett: Hepp Jánosné, Pásztor Margit, Kasper Gusztávné, Király Sán dorne, Kniza Béláné, Berta Ferencné ós Balog Erzsébet. 61 Kisterenyén június 20-án népgyűlés volt, mintegy 400 hallgató, többségében nő részvételével. Az előadó Knur Pálné, az országos nőszervező bizottság tagja beszélt a forradalomról, annak céljáról, az ellenforradalmi rémhírterjesztésről s kérte a kisgazdákat, hogy ne üljenek fel a különböző rémhíreknek. 52 1919. június 15-én ülésezett az országos nőkongresszus Budapesten. A kongresszus meghallgatta a jelentéseket, megfogalmazta a nőmozgalom jövőjére vonatkozó munkaprogramját és megválasztotta az országos nőszervező bizottságot. A kongreszszusra a vidéki szocialista nőcsoportok 300 tagig egy küldöttet, 1000 tagig 3 küldöttet és 1000 tagon felül 4 küldöttet küldhettek. A megyében működött nőszervezetek küldötteinek számát nem ismerjük. Csupán 222