Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

ségeire biztosította, illetve terjesztette ki, hanem igényt tartott a nők részvételére az államhatalmi szervekben, a politikai és érdekvédelmi szervezetekben. Több helyen nőket is beválasztottak a helyi munkás-, katona és földmívestanácsokba, a nők képviseletet kaptak a városi és megyei tanácsban is. Számos helyen a direktóriumok mellett működő különböző bizottságok tagjai lettek. De helyet kaptak a pártválasztmányban, a szakszervezeti bizalmi testületben, a forradalmi törvényszékek ülnökeinek sorában, a különböző társadalmi és tömegszervezetek vezetőségeiben. A helyi államhatalmi szervek választása 1919. április 7-14-ig zajlott le a megyében. A salgótarjáni munkás-, paraszt- és katonatanács tagja lett Somlyóbányatelepről Bordács Dánielné, a bányatelepről Veigner Jolán és az Acélgyárból Gacza Ferencné (Fehér Erzsébet).

39 Gacza Ferencné tagja lett a megyei tanácsnak is.

40 Balassagyarmaton az 1919. április 12-én megválasztott munkás, katona és földmíves szegények tanácsának tagja lett özv. Kopcsányi Lászlóné.

41 Érsekvadkerten a 32 tagú tanács tagjává választották özv. Peichel Ignácnét.

42 Viszont Pásztón az 1919. április 8-án megalakult tanács 45 tagja mind férfi volt.

43 A homokterenyei direktórium mellett 1919. áarilis 29-ón alakult meg a művelődési tanács 8 fővel, melyből három nő: Berze Andrásné, Fodor Istvánné és Nádasdi Sándorné.

44 Az április 26-án Pásztón megalakult közművelődési osztály 12 tagja közül egy nő, Dubraviczky Erzsébet.

45 Szécsényben a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja helyi szervezetének vezetőségébe özv. Telek Jánosnét és Kosa Istvánnét választották be.

46 Baglyasalján az 1919. március 28-án megtartott szakszervezeti választások során a külszíni munkások özv. Loy Ferencnét választották meg bizalminak, aki egyben tagja lett a bizalmitestületnek is.

47 Szécsényben a május 27-én megalakult Magyarországi Tanítók Szakszervezete helyi csoportjának intézőbizottsága tagjává választották Kommenda Máriát.

48 Salgótarjánban 1919. július 10-én bírósági ülnökké választották Viletel Imrénét.

49 Balassagyarmaton a munkások, katonák és szegény földmívesek tanácsának ülésén - május 23-án - ülnöknek választották özv. Kopcsányi Lászlónét, Zsamboky Józsefnét, Albert Mihalynét, Kiss Gyulánét, Siketi Istvánnét, Still Józsefnét, Papp Józsefnét, Tusák Vilmosnét, Bartos Jánosnét és Csertli Mihalynét.

50 A pénzügyi népbiztos Wirnhardt Ilonát a balassagyarmati pénzügyigazgatósághoz irodatisztté nevezte ki 1919 június közepén.

51 Balassagyarmaton 1919 június közepén vetődött fel a Munkások Gyermekbarát Egyesülete alakításának gondolata. Június 23-án a Munkások Gyermekbarát Egyesülete Intézőbizottsága ülést tartott, ahol megválasztották az egyesület direktóriumát. Tagjai: Kiss Irén és Albert Mihályné a direktórium három férfitagja mellett. (Az iskolák vezetői hivatalból tagjai voltak az intézőbizottságnak.)

52 Salgótarjánban Anya- és Gyermekvédelmi Szövetség választmányának tagja lett Pántyik Arpádné.

53 A választott tisztségeken kívül számos nő, elsősorban az értelmiség rétegéből közhasznú, tudományos, politikai és ismeretterjesztő előadásokat tartott. Balassagyarmaton Szlávikné a polgári iskola és az elemi iskolák tanítói körében tevékenykedett. Mollináry Gizella a nőmozgalom vezetésében vállalt nagy szerepet. Kozma Jenőné a munkásbeteg-segélyezésről tartott előadást. Balassagyarmaton a Közművelődési Tanács propagandaosztálya 9 fővel május közepén alakult meg. Programjukban megfogalmazták a munkástársadalom felvilágosítása érdekében teendő feladatokat: vasárnap délutánonként 1 koronás belépődíjjal társadalompolitikai, közgazdasági, egészségügyi, művészeti előadásokat ren221