Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

párt helyi szervezetei, melyben a nők részvétele a munkásmozgalom magasabb fejlettségi fokát mutatja. Még inkább tükrözi ezt a tényt az a változás, mely a pártszervezetek vezetésében - ha nem is általánosságban -, de jelen volt. Maconkan, mely akkor még Heves megyéhez tartozott, de a Mátranovák-homokterenyei szociáldemokrata pártszervezet segítségével népgyűlést hívtak össze 1919. december 26-án. A népgyűlésen mintegy 200 férfi és nő jelent meg. A gyűlés egyhangúlag kimondta az MSZDPhez való csatlakozást, s megalakították a pártszervezetet. A választmányba beválasztották Orosz Dudás Józsefnét és Kurinka Gusztávnét.

34 Tulajdonképpen ettől az időtől kezdett egyenrangúvá válni Nógrád megyében a munkásmozgalomban a férfi- és nőmunkás. A mozgalom politikai vezetésében a nők részvételének folyamata 1918 októberében indult meg, és a Magyar Tanácsköztársaságban teljesedett ki, amikor a nők már nem csak a társadalmi mozgalmakban, de a hatalom gyakorlásában is tevőlegesen, a férfiakkal - ha szám szerint nem is, de politikailag - egyenlő partnerként vettek részt. 1918 októbere után. az új választási törvény szavazati jogot adott kivétel nélkül minden 21. évét betöltött férfinak. A nőknek csak abban az esetben, ha a 24. életévüket betöltötték és írni-olvasni is tudtak. (Ez tulajdonképpen a nők tömegeinek a politikai jogokból való kisemmizését jelentette.) A polgári demokratikus forradalom népi-hatalmi szerveiben, ha nem is általánosságban, de helyenként helyet kaptak a nők is. Balassagyarmaton az 1918. november 1-én megalakult Nemzeti Tanács bizottságaiba nőket is beválasztottak. A közélelmezési bizottságba Elfért Kornéliát, Horváth Józsefnét és özv. Kokavecz Pálnét. A népjóléti bizottságba Vajda Vilmosnét, Schenk Bélánét és Tittel Editet. A sajtó- és propagandabizottságba Elfer Kornéliát ós dr. Szlávik Imrénét.

35 1918. december 29-én Kisterenyén nyilvános nőgyűlós volt, mely egyetlen napirenddel foglalkozott: A nő és a politika. Előadó Csorba Mária, az országos nőszervező bizottság tagja volt. Ezen a nőgyűlésen alakult meg a kisterenyei nőszervező bizottság, melynek tagjai lettek: elnök Szomszéd Zsuzsanna, alelnök Szomszéd R. Istvánné, titkár Ankovics Kálmánné, pénztáros Koós H. Mária, ellenőrök Szomszéd P. Lászlónó, Tóth Jánosné, számvizsgálók Kollár Víg Jánosné, Vas Dobos Jánosné, Vas Pál Zsuzsanna. Választmányi tagok Kaszás Avas Jánosné, Tóth Ignácné, Boros Jánosné.

36 A kisterenyei nőszervező bizottság 1919. február 19-ón népgyűlésre hívta a lakosságot, melynek nepirendjén a szocializmus-kommunizmus volt a téma. Az előadó szintén Csorba Mária volt.

37 Mátranovákon február 20-án két nőgyűlés zajlott le. Egy a faluban, egy a bányatelepen. Mindkét helyen megalakult a nők szervezőbizottsága. A bányatelepen a vezetőségbe választották: elnöknek Baár Jánosnót, alelnöknek Flórián Lajosnót, pénztárosnak Latka Mihálynét, pónztároshelyettesnek Ivádi Lászlónót, jegyzőnek Tomasics Ignácnét, ellenőröknek Euján Vencelnót és Handlovics Józsefnét. A falusi nőszervező bizottság tagjai lettek: elnök Bodor Istvánné, alelnök Bata Istvánné, jegyző Maros Albertné, helyettes jegyző Gubán Bálintné, pénztáros Maros Albertné, ellenőrök Molnár Jánosné és Nádasdi Béláné.

38 A nők szervezőbizottságai elsősorban a munkások lakta településeken alakultak meg, azokon a területeken, ahol a szociáldemokrata párt helyi szervezetei működtek, illetve újjáalakultak a polgári demokratikus forradalom által biztosított politikai szabadságjogok alapján. Az 1918-as őszirózsás forradalom győzelme után kialakult helyzet mind sürgetőbben vetette fel egy forradalmi párt létrehozásának szükségességót, mely a munkás219