Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

tömegeket felkészíti a hatalom teljes meghódítására, a szocialista forradalom megvalósítására. Az új típusú párt létrehozásában meghatározó szerepet játszottak azok a kommunisták, akik az Oroszországban megalakult magyar kommunista csoportok vezetői és tagjai voltak, s azzal a határozott céllal tértek haza, hogy kezdeményezzék és szervezzék a forradalmi párt megteremtését. 1918. november 24-ón Budapesten a Városmajor u. 42. sz. alatt volt a Kommunisták Magyarországi Pártja alakuló ülése, melyen meghatározták a párt közvetlen feladatát: eszmeileg felkészíteni a proletariátust a szocialista forradalomra, szervezni, vezetni a munkásság harcát a hatalomért. A párt kiadta a jelszót a Tanácsköztársaság megteremtésére. A KMP által megfogalmazott politika hirdette, hogy a szocialista állam köztulajdonba veszi a gyárakat, bányákat, bankokat, s a termelést szocialista alapokon szervezi meg. Állást foglalt a földkérdésben is, valamint a szakszervezeti mozgalom egységének megóvása, a munkásegysóg erősítése, a szakszervezetek politikai, társadalmi szerepének növelése mellett. A párt mozgalmat indított a termelés munkásellenőrzéséért a munkástanácsokon, mint a hatalomért folyó harc forradalmi szervein keresztül. A párt alakuló gyűlése után országszerte megindult az agitációs munka a párt szervezeteinek kiépítése érdekében. Salgótarjánban Kun Béla és Szaton Rezső részvételével 1918. december 26-án a munkások összbizalmi ülése többségében a KMPhez való csatlakozásra szavazott. Ezt követően még két nagygyűlés zajlott le, melyen a munkások - köztük szép számmal nők is - hitet tettek a KMP politikája mellett. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása, a párt programjának meghirdetése új távlatokat nyitott meg a nőmunkások, de általában a nők előtt. Bár konkrét forrásunk nincs arra vonatkozóan, hogy az 1918. december 26-án megalakult salgótarjáni KMP szervezet vezetőségében nők is helyet kaptak, de a különböző sajtótudósítások - a KMP által szervezett nagygyűlések tömegességéről - arról tanúskodnak, hogy a nők is részt vettek a nagy politikai demonstrációkon. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása alapvetően megváltoztatta a nők gazdasági és politikai helyzetét. Valóra vált a nők több évtizedes követelése, mely az általános, egyenlő és titkos választásokra vonatkozott. A Forradalmi Kormányzótanács 26. sz. rendelete kimondta a nők politikai egyenjogúságát. „. . . A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték ós a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. . ." Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének törvénybeiktatásával a Tanácskormány adós maradt. A bérezési elvet elismerték, de a gyakorlatban nem valósult meg. Általánosan bevezették a 8 osztályos elemi iskolai oktatást. A nők részére szakiskolákat, átképző s továbbképző tanfolyamokat hoztak létre. Anya- és gyermekvédelmi intézmények sora könnyítette meg a nők életét. A Tanácsköztársaság nagy gondot fordított a gyermekek élelmezésére és nyaraltatására. A szociális intézkedéseket szolgáló rendeleteken túlmenően a nők politikai érdeklődésének fejlesztése érdekében előadásokat, nőgyűléseket szerveztek, politikai és társadalomtudományi előadásokat tartottak. Az első magyar proletárállam a női egyenjogúságot nemcsak a munkához való jogra, a választóságra ós választhatóságra, a művelődós és szórakozás egyenlő lehető220