Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

2. Munkásruhán kívül ünneplő ruhát, fehérneműt, a családtagoknak felsőruhát, vagy kelmét, fehérneműt, harisnyát, cérnát biztosítson a vállalat. 3. Evenként 4 pár munkáslábbeli és 2 pár ünneplő lábbeli a családtagok részére is. A cipők javítását, a családtagokét is a vállalat műhelyeiben végezzék. 4. A lábbeli kopási 1 1/2%-ot 10%-ra emeljék fel. 5. A telepi és kolonizált bányászoknak 2 csille szénnel és fával többet adjanak, a vidékieknek természetben, vagy pénzben 6 köbméter fa megtérítése. 6. Készpénzutalvány eltörlése. 7. A bérfizetés minden hó 15-én történjék. 8. A munkásság sertéseinek ellátása. 9. A kolonizáltak és vidékiek, valamint családtagjaik részére ingyenes orvosi kezelés biztosítandó.

31 Tekintettel arra, hogy a beadványban megfogalmazott kérelmek az életnek olyan területére terjednek ki, melyek elsősorban az asszonyok, nők „foglalkozásának" körébe tartoznak, feltételezhető, hogy a bányász feleségek, anyák és leányok is adtak „ötletet" a pontok összeállításához. A salgótarjáni üvegfúvók 1917 október elején beszüntették a munkát, mert a háború előtti bért kapták. Az igazgatóság 10% -os béremelést ígért, de azt sem kapták meg. Ezért az üvegfúvók a munkabeszüntetés fegyveréhez nyúltak. A gyár vezetősége nem bocsátkozott tárgyalásokba, hanem az összes munkást kizárta, köztük a behordó női dolgozókat is, akik az üvegfxivók sztrájkja kapcsán - munka nélkül maradva - akarva-akaratlanul is a sztrájkolókhoz csatlakoztak.

32 1918. január 27-én zajlott le a munkásnők országos értekezlete, mely a békevágynak, a békeakaratnak adott kifejezést és állásfoglalást a háború gyors befejezése mellett. Az egyhangúlag elfogadott határozati javaslatban azt fogalmazták meg, hogy az 1918-as nőnapi rendezvényeken a fő hangsúlyt az általános béke követelésére helyezzék. A noértekezlet foglalkozott a Nőmunkás с lappal GS clZ cl gitációval a második napirend keretében. A harmadik napirend témája a munkásnők és az átmeneti gazdaság volt. E témakörben megállapították, hogy a nők a nyomor miatt a háború alatt dolgoztak s ezután is dolgozni fognak. Ezért követelik a munkanélkülivé vált nők munkanélküli segéllyel való kárpótlását, az állami munkaközvetítést a szakszervezetek és a nők bevonásával, a 8 óránál hosszabb munkido eltiltását. Követelik a női és gyermekmunkások éjszakai munkatilalmát és a vasárnapi munkaszünetet, valamint azt, hogy a szombat délután is szabad legyen. Hangsúlyozzák az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényre juttatását. Követeléseik között szerepel, hogy a leszereléssel ne álljon be nagy munkanélküliség és a nyersanyaghiány ne növelje a munkanélküliek számát. Egyhangúlag elfogadott követelés volt továbbá - tekintettel arra, hogy a nő bérmunkája révén a gazdasági élet fontos tényezője -, hogy a nőket, az anyákat ne tiltsák el a munkától. (A háziipar és az otthoni munka - az állásfoglalás szerint - nem megoldás.) Követelik az anyasági biztosítás törvénybe iktatását; az anya szülés előtt és után 10-10 hétig kapja teljes keresetét. A dolgozó nők gyermekei számára otthonokat (csecsemő otthon, óvoda, napközi otthon) létesítsenek, s a dolgozó nők számára közös konyhák felállítása szükséges, - hangsúlyozta az állásfoglalás.

33 Nők a forradalmak időszakában Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom győzelme felgyorsította a munkásság szervezkedését is. Sorra alakultak meg a községekben a szociáldemokrata 218