Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

A munkásnők munkaideje az 1900-as népszámlálás adatait tekintve (óra) : 8 8-9 9-10 10-11 11-12 14 óra felett Vasgyártás - - 2 Vasedénygyártás - - 2 Tégla és tűzállóanyagáru gyártás 1-27 Üveggyártás 7-38 (108 munkásnő munkaidejéről nincs adat.)

4 Összességében az iparban foglalkoztatott munkásnők munkaideje az 1900. évi statisztika adatai tükrében : A 16 éven felüli munkásnők közül 15 fő munkaideje 8 óra 2 fő munkaideje 8-9 óra 92 fő munkaideje 9-10 óra 37 fő munkaideje 10-11 óra 147 fő munkaideje 11-12 óra 3 fő munkaideje 14 óránál hosszabb. A 16 éven aluli munkásnő közül 26 fő munkaideje 9-10 óra 9 fő munkaideje 10-11 óra 33 fő munkaideje 11-12 óra (248 munkásnő munkaidejéről nincs adat.)

5 A nők műveltségi szintje az 1900-as népszámlálás adatai szerint: a megyében 120 274 nő élt. írni-olvasni tudott 61 309 fő. Csak olvasni tudott 15 696 fő. Sem írni, sem olvasni nem tudott 43 259 fő. (10 nőről nem tudni, hogy írni-olvasni tudott-e.)

6 Az iparban munkát vállalt nők műveltségi adatai nincsenek kimutatva. 1910-ben a Nógrád megyei ipar (háziipar, népipar és vándoripar nélkül) 2496 nőt foglalkoztatott. Ebből segédszemélyzet 1733 fő. A vas és fémiparban pl. a 357 fős női segédszemélyzetből 348 segéd, munkás, napszámos; a kő, föld, agyag, azbeszt és üvegiparban foglalkoztatott 258 fő segédszemélyzetből 255 fő segéd, munkás, illetve napszámos. A fonó és szövőiparban foglalkoztatott 382 fő női segédszemélyzetből 381 fő segéd, munkás, napszámos. A ruházati iparban 205 fős segédszemélyzetből 77 fő segéd, munkás, napszámos. A szállodás és vendéglős iparban foglalkoztatott 406 fős segédszemélyzetből 16 a munkás, napszámos. Az iparban foglalkoztatott női segédszemélyzet részarányából a munkásként, illetve napszámosként foglalkoztatott nők aránya részletesebben : üveggyártás 197 fő, tégla és tűzállóanyagárugyártás 58 fő, vasedénygyártás 288 fő, vasgyártás, acélöntés 33 fő, drótgyártás 25 fő. Néhány példa szintén az 1910-es népszámlálás adataiból a munkásnők kor szerinti megoszlására : Az üveggyártásban 16 éven aluli munkásnő 40 fő, 16 éven felüli munkásnő 157 fő. Vasedónygyártásban 16 éven aluli nő 49 fő, 16 éven felüli nő 255 fő. Tégla és túzállóagyagedónygyártásban 16 éven aluli 8 fő, 16 éven felüli 55 fő.' Az írni és olvasni tudók aránya 1910-ben pl. 100 fő 20-29 éves nő közül 85 fő és 100 fő 30-39 éves nő közül 76 fő tudott írni-olvasni. A statisztikai adatokból arra 3 7 - fő 5 16 fő 10 14 fő 15 24 1 fő 211