Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Régészet - Tárnoki Judit: A csitári későbronzkori bronzlelet

tartja, bár R BC-től (forrói szint) együtt is előfordulnak. (Felsőbalogi lelet

27

) Kernenczei T. a sarkított balták gyártásának kialakulását és központját a pilinyi kultúra területére helyezi

28 (Abod, Muhi

29

), de szögletes kivágású baltát a Dunántúlon is találunk: Kajdacs, Szombathely, Keszőhidegkút

30

. Gyártásuk HA időszaktól megszűnik. A sarkított baltákhoz hasonlóan a szárnyas balták is nyugati eredetűek, legkorábban a halomsíros, majd az urnamezős kultúrákban jelennek meg, RBD-ben. A későbbi, HA

1 korú darabok középső szárnyállásúak, mint a csitári lelet baltái (VIII. t. 4-5, 9, 11; IX. t. 3-4.), gyakori rajtuk az un. italische Kerbe. A raktárleletekben gyakoriak mind a Dunántúlon (Birján, Marok, Szentgáloskér, Pölöske

31

, Nagyvejke

32 stb.), mind a Felső-Tisza vidéken (Nagykálló,

33 Füzesabony, Bükkaranyos

34

, Berkesz, Piricse, Sárazsadány

35

), valamint Erdélyben is (Aiud, Gusterita, Galospetreu

36

). HA

2-HB időszaktól (gyermelyi horizonttól) már a felső szárnyállású balták jellemzőek. A tokos balták részletes formai elemzését Mozsolics A. végezte el.

37 Megállap totta, hogy a kurdi szintű balták jellegzetes díszítése a perem alatti bordához csatlakozó bordaminta, amely leggyakrabban háromszögletű. Ebbe a típusba tartoznak a csitári lelet VIII t. 1-3. szám alatti baltái. De a perem alatti bordához csatlakozik a VII. t. 19. számú balta díszítése is, valamint perem alatti borda figyelhető meg a VII. t. 12; 16. sz. töredékeken is. A VIII. t. 1. sz. balta jellegzetes díszítésének párhuzamai elsősorban a felső-tiszavidéki fémműves körben találhatók meg, az ópályi szinttől a gyermelyi szintig. (R BD-HA

2

) (Érmihályfalva,

38 Bükkaranyos II, Vajdácska, Jászkarajenő,

39 Nyírtura

40

.) De fellelhetők a Dunántúlon is, HAj időszakban. (Peterd,

41 Nagyvejke

42

.) A VITT. t. 2. és 3. számú töredékek - a háromszögű borda helyzete miatt - valószínűleg olyan jellegzetes kurdi típusú baltákból származnak, melyeken a vízszintesen körbefutó borda nem közvetlenül a perem alatt van, hanem a fül alsó részénél.

43 A mindkét oldalon egyenlően felhúzott kávájú balták a csőrös baltákhoz hasonlóan igen hosszú életűek (R BD-HB), bár minden időszaknak van kisebb-nagyobb differenciát mutató változata. M. Novotná a tokos balták időrendjének meghatározásában döntő jelentőségűnek a káva kialakítását tartja.

44 Álláspontját nem osztjuk, mivel megfigyelhető, hogy a balták korát elsősorban a díszítés és annak helyzete mutatja, a káva kialakítása sokkal konzervatívabb. A VII. t. 20. sz. balta pereme, az alatta körbefutó borda és az átmetszet bordákkal való hangsúlyozása kurdi jellegzetesség.

45 Ilyen formában viszont - perem alatt nincs borda ez a balta közelebb áll a korábbra datálható aranyosi, ül. rimaszombati szintű leletek megfelelő darabjaihoz. (Bodrogkeresztúr,

46 Pétervására II,

47 Bükkaranyos II.

48

) A VII. t. 19. sz. baltának egész pontos párhuzamát nem találtuk, csak olyan példányokat, amelyek fülesek, a hosszanti bordák közvetlenül a perem alól indulnak ki: Napkor-Piripucpúszta

49 és Harsány,

50 ezek a leletek is R BD-H Aj-re keltezhetők. (Hosszanti bordákkal díszített balták nagy számban később, a gyermelyi szintben fordulnak elő, de ezeken több, 2-3 perem alatti borda is van.) A háromszögű bordadíszes tokos véső legközelebbi párhuzama is a napkori leletben van ;

51 csak perem alatti bordákkal díszített analógiái viszont nagy számban találhatók a kurdi szintben, az ország minden területén. A csitári leletben egy késtöredék (VII. t. 18.) található, valamint egy késnek tartható, gombos végű sarlóból másodlagosan kialakított darab (V. t. 9.). Az egyenes hátú kés elterjedt típus a kurdi szintben, hasonlókat a keszőhidegkúti, mároki,

52 gyöngyössolymos-kishegyi

53 és a napkor-piripucpusztai

54 leletben is találunk. J. Rihovsky szerint ezek a kések R BD vége-HAj elejére keltezhetők, egykorúak a Baier18