Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

8 évben maximálják a szolgálati időt. Sok cigány férfi - nem egy közülük több évtizedes katonai szolgálat után - ekkor kapja meg véglegesen az elbocsájtó levelet, az „obschitot". A forradalom és szabadságharc idején közülük többen önként csatlakoznak a honvédséghez, többüket a helység pénzen fogadja meg katonának. A hiányosan fennmaradt honvéd névsorokban 39 a cigány katonák száma, kik 17 községből vonulnak be a hadseregbe.

96 1848 a cigányoknak is meghozza a személyes szabadságot. Felszabadulnak a feudális kötöttségek alól, de mivel jobbágy telekkel egyikük sem rendelkezik, semmiféle földhöz nem juthatnak. Legföljebb nyomorúságos viskójuk alapterülete és 1-2 m

2-es udvar, az amit az 1860-as években a telekjegyzőkönyvekbe bejegyeznek nevükre.

97 A fellendülő kapitalista fejlődés egyre jobban kiszorítja áruikat a piacról, számukra csak a legperiférikusabb munkák maradhatnak. Még jól járnak azok, akik az erdők-mezők gyógynövényeit gyűjthetik. A felemelkedés egyetlen útjának látszik a zenekarokban való muzsikálás. De ez a lehetőség csak a legjobbaknak adatik meg. A többségük szakképzetlen, elhelyezkedési lehetőségük nehéz, máról-holnapra élnek. HIVATALOS ÖNKORMÁNYZAT, A VAJDASÁG INTÉZMÉNYE A 18. SZÁZADBAN NÓGRÁDBAN Fából vaskarika ? Ha hivatalos, hogy lehet önkormányzat. De mégis igaz. A közvélemény nagy része úgy tudja, hogy a cigányokat a vajdák kormányozzák, kiket saját vezetőként a közösség emel maga fölé. Ma is sokan vannak, kik ha meghallják Csatka búcsújáró hely nevét, azt mindjárt az évenkénti vaj da választással hozzák kapcsolatba. A valóság azonban más. Idézzünk egy nógrádi statútumból: ,,A tekintetes megye jónak látta úgy határozni, hogy a más helyről érkező cigányok . . . közül . . . bárkit elfogni nem lehet, ha az a vármegye által illetékesnek ítélt vajda felügyelete, illetve joghatósága alá tartozik." Tehát a közösség nem választ, vagy ha igen, az formális. A hatalomnak, a megyének van szüksége olyan személyre, aki, vagy akik helyette, közvetlen parancsra elvégzik a soros teendőket, ami koronként változik. Egyik feladat rendészeti. Idézzük: ,,A .. . vajdának az a feladata, hogy a vétkek és jelentősebb esetek alkalmával az érdekelteket, szigorú esküvés alapján az alispán úrhoz elő állítsa, s így a nép söpredékét nagyobb rendre kényszerítse, megjavítsa." És mennyire a mindenkori hatalom eszközei voltak, azt az a rendelet utolsó mondatával bizonyítjuk: „A vajdák számát és nevét a tekintetes uradalmak és földesuraságok az alispán úrnak jelentsék be."

98 Országos szinten már a 16. században vannak adataink vajdákról, kik adót szedtek a király számára, őket a király, vagy a nádor nevezte ki. Nógrádban 1715-ből van ismert adatunk vajdáról, ill. vajdákról, épp az adó kapcsán. Forgács János főispánhoz Pál vajda panaszlevelet írt, melyben - mint a felhatalmazó levélből kitűnik - felhatalmazza a főispán Pál vajdát, hogy Csonka vajdát ,,.. . mindenütt Szabadon megh foghassak, kötözhességh és a Magyar Vajdájukhoz vihessék, mind addig foghva tartván, migh (az) adót, akivel kinek, kinek tartozik, le nem teszi." Azonkívül megtudjuk, hogy Csonka „vajdaságáról" kiadott levele (a főispáné) „annektáltatik és kassaltatik".

99 185