Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

nem mindig tisztelte a másét, ami sok cigány közösségnek teljesen érthetetlen volt, mert náluk a hiányos ruhadarabokat leszámítva minden közösnek számított.

37 A megye többi részén lakó cigányokhoz viszonyítva, elesettségüket bizonyítja lakásviszonyaik is. Tíz faluban laknak házban, két településen a falu házában. Két helyen a „házacska" kifejezés szerepel, a többi településen pedig kunyhóban, ísátorban élnek. így már jobban érthető, hogy mindössze hét település cigány lakói viselik a település öltözetét, tizenhárom településen ,,cigány módra", „kopott", „rongyos" az öltözetük. Ennek megfelelően alakul foglalkozásuk is. Három helységben jegyeznek fel az összeírok a foglalkozási rovatban „kovács és koldul" mesterséget, négy helységben „koldulnak", és e mellett muzsikálnak, nagy a valószínűsége, hogy muzsikálva koldulnak. Mindössze négy helyen keresik kovácsolással a mindennapit. A többi hely cigány lakói „különféle munkát" végeznek, eközött megtalálható a paraszti munka, alkalmi munka stb. Ők is mindnyájan a községek bíráinak tartoznak felelősséggel, lóval, lóeladással és cserével nem foglalkoznak, nyolc helyen sem a hadi kasszába sem a honi kasszába nem fizetnek. Arra a kérdésre, hogy táplálkoznak-e elhullott állatok húsával, a losonci járásban mindössze öt községben felelnek nemmel. „Néha", „szükségszerint", fogyasztanak elhullott állat húsából hat község cigánylakói, és állandóan élnek döghússal kilenc község cigánylakói. A legmostohább helyzetük itt van a cigányoknak.

38 Szécsényi járás:

39 „Valamint a többi Járások, úgy ezen Járás is bővelkedik hegyekkel, azzal a különbséggel, hogy szép elterjedt térségei is vannak."

40 A mezőgazdasági művelésre a megyének ez a legalkalmasabb területe. Legmagasabb pontja alig 500 m, a viszonylag szabdalt, de nem magas területn 72 falu van. Ebben a 72 községben, illetve a 72 község közül némelyekben a következőképpen alakult a cigánylakosság száma. Év Községek száma 1. 2. 18 éven felüliek 18 éven aluliak Mindösszesen Családszám Év Községek száma 1. 2. férfi nő ossz. ßu lány ossz. Mindösszesen Családszám 1775 1776 1777 72 34 72 51 72 58 51 87 179 49 91 194 100 178 373 81 114 224 67 115 231 148 229 455 248 407 829 48 92 194 1775-ben a járás településeinek alig a felében, két év múlva már 80%-ában. vannak cigány családok. A családok száma 48-ról 194-re emelkedik - több mint négyszeres növekedés - ezt a növekedést az összlétszám is közel arányosan követi (3,34-szeres növekedés). Nem kis gondot okoz a hirtelen létszámnövekedés, mert a füleki járás 12 fős fogyása nem magyarázhatja meg a szécsényi járás nagyfokú növekedését. A magyarázatra csak két eset lehetséges. A korábbi összeírok elől kitértek a cigányok, ami főleg nyáridőben könnyen lehetséges. A másik lehetőség, hogy más megyéből érkezettek növelték meg a létszámot. Bár mindkettő tartalmaz igazságot, véleményünk szerint az előbbi közelebb áll a megoldáshoz, tudniillik, ekkorra sikerült összeírni teljesen a cigányságot. Természetesen emellett nem elhanyagolható a már korábban említett birtokos nemesség telepítési tevékenysége sem. A szécsényi járás a megye eleségtára. A földművelő lakosság mindenütt, még a 170