Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

Sehol sem öltöznek cigány módra, úgy járnak, mint a helybeliek, Balassagyarmaton ezt külön megjegyzi az összeíró - „ruházatuk tisztességes". Ami a foglalkozásukat illeti itt állnak legközelebb a letelepedettek foglalkozásához. A muzsikusok szerződésesek, hivatásszerűen űzik mesterségüket. Kovácsmesterséget mindössze hét településen űznek cigányok, a többi faluban, szám szerint 38-ban különféle munkákat végeznek, ami magába foglalja a mezőgazdasági alkalmi munkától a vályog- és tégla vetéstől a kötélverésig és teknővájásig mindent. Lényegében ezen foglalkozásoknak nyersanyaga és a munkavégzés helye helyben van. Ezek a nem minden esetben mesterségnek nevezhető tevékenységek minden évben megismétlődnek anélkül, hogy a cigány közösségeknek helyet kellene változtatni. Mint letelepedettek, a települések bíráinak vannak alávetve, lóval nem kereskednek, egyetlen helység egy családja táplálkozik időnként elhullott állatok húsával, a többi nem. Losonci járás:

34 Év Községek száma 1. 2. 18 éven felüliek 18 éven aluliak Mindösszesen Családszám Év Községek száma 1. 2. férfi nő ossz. fiú lány ossz. Mindösszesen Családszám 1775 1776 1777 52 20 53 25 53 27 41 56 58 39 53 53 80 109 111 57 74 86 52 56 60 109 130 146 189 239 257 39 53 53 A vizsgált időszakban a cigánylakosság létszáma a megye összes cigány lakosságához viszonyítva a legkevesebb, 17%, 17%, illetve 14%. Kevesebb számszerinti jelenlétük talán azzal is magyarázható, hogy ezen járás falvainak többsége szlovák lakosságú, s a szlovákság maga is, mivel a földből megélni nem tud, a természet adta lehetőségeket kihasználva deszka-, zsindely- és kerókgyártással foglalkozik, és azt cseréli eleségének pótlására.

35 így elképzelhető, hogy a cigányság megélhetése sokkal nehezebb ezen a területen, kézműves munkájára nem tartanak igényt, földművelésre pedig ha a cigányság hajlana is, a megye ezen része csak részben felel meg ennek, mert mint Mocsáry írja: „Ez nagyobb részint kősziklás, erdős, hegyek ós mély völgyek között vagyon."

30 Többek között ezzel is magyarázható, hogy a három év alatt a falvak mindössze 22, 35, 37%-a bír cigánylakossággal. Három települést kivéve : Losonctugar (4 család 17 fő), Turupolya (4 család, 18 fő), Vámosfalva (5 család, 18 fő), mindenütt csak egykét család található. Annak ellenére, hogy itt, Losoncon van adatunk Balassagyarmat mellett, hogy három cigány gyermek jár iskolába, hat fiúról tudjuk, hogy különböző településeken kovácsmesterségét tanul, egy fiú muzsikálás művészetét igyekszik elsajátítani, parasztokhoz is kiadtak több helyen cigány fiatalokat, mégis a települések többségénél a gyerekek „cigány módra nevelkednek". Dús fantáziával kellene rendelkezni, ha konkrétan meg akarnánk állapítani, hogy mit jelent a cigány módon való nevelés, de azt hisszük, nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a nagy szabadság egyenlő lehetett a szabadossággal, olyan normák, példák felszedésével, ami a közvetlen közösség egyetértésével sem találkozhatott. A máról holnapra való élés, az éhség 169