Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

Kékkői járás :

; Év Községek száma 1. 2. 18 éven felüliek 18 éven aluliak Mindösszesen Családszám Év Községek száma 1. 2. férji nő ossz. férfi nő ossz. Mindösszesen Családszám 1775 1776 1777 65 47 65 51 65 51 127 125 136 104 106 113 231 231 249 150 159 158 115 108 117 265 267 275 496 498 524 102 105 112 1 = lakott helyek száma, 2 = lakott helyek, ahol cigányok vannak. A legkisebb belső mozgást a számok ebben a járásban mutatnak. A cigányság létszáma is ebben a járásban a legnagyobb, bár az arányaiban változó. Amíg 1775-ben ebben a járásban volt a megye cigány lakosságának 43%-a, addig 1776-ban a megyebeli arány 35%-ra, majd 1777-ben 28%-ra csökken. Mindez úgy megy végbe, hogy a cigánylakosság összlétszáma nagyon mérsékelten, de nő. E stagnálási tendencia annál is érdekesebb, mert ez a járás a megye egyik legforgalmasabb területe, a bányavárosokba vezető utak részben erre mennek. Ezért az átvonuló hadak is a megyének ezt a részét látogatják legjobban. Fél tucatra tehető mezővárosa van a járásnak, ez az iparos réteg nagyobb számú jelenlétét is jelenti. A Balassák és Zichyek gyarmati és kékkői uradalmai valószínű, kevésbé tartottak igényt a cigányságra mostmár mint korábban. A cigányok létszámilag Balassagyarmaton képviselik magukat legnagyobb számban : 12 család 60 fővel. Foglalkozásuk mindnyájuknak zenész, de más munkát is végeznek. Konvenciósok, szerződésesek. Kisebb helyeken is találunk 4-5 családot. Borsosberényben 4 családnak 16 fővel, Szkalbonyán 5 családnak 25 fővel, Tereskén 5 családnak 20 fővel van lakhelye. A fentiek kivételével általános, hogy településenként 1-2 család él. Ami a gyermekek neveltetését illeti, itt és majd Losoncon találkozunk néhány iskolába járó cigány gyerekkel. Balassagyarmaton mintegy 5-6 cigánygyermek látogatja az iskolát, ez még a fele sem a tankötelezetteknek, mert 29 tizennégy éven aluli gyermeket tartanak számon. A nagyobbak „muzsikálást tanulnak". A többi helységben, településen mindenütt a „helység szokása szerint", vagy mint a parasztok gyermekei nevelkednek. Ami fogalmaink szerint nem lehetett más, minthogy a cigánygyermekek is ruhában járnak, időnként a vasárnapi iskolát látogatják, tavasztól őszig pedig szüleikkel együtt resztvettek a házkörüli vagy a mezőgazdasági munkában. Lakásviszonyaik: Minden helységben házban, egy-két településen saját házban laknak, de soron kívül, a falu szélén van számukra kijelölt hely. Ez alól csak Balassagyarmat kivétel, ahol a konvenciósok, a szerződésesek uradalmi házban laknak és Galabács falu, itt a cigány család feje a község pásztora és lakhelyük a község pásztorháza. Jogállásukat tekintve mindenütt zsellérek, ennek megfelelően kell adótfizetniük mind a házi, mind pedig a hadi kasszába.Az adó összegét summásan így határozzák meg: „fizetnek összeírás szerint". A fizetség alól egyedül a balassagyarmati konvenciósok kivótebk. Fontos jegye a megtelepedésnek, az integrálódásnak az öltözködésük milyensége. 168