Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

ami nem elhanyagolható, szinte ingyen. A „fáber" - a kézi munkából élők - mint már föntebb is említettük, főleg a vas megmunkálásának fortélyait ismerő mesterek voltak, akik az építkezések szögszükségletót, vagy éppen a patkószögek készítését primitív körülmények között, isten háta mögötti falvakban is el tudták végezni, nem kellett messziről drága mestert fogadni. Valószínűnek tarthatjuk azt is, hogy a szakértelmet igénylő mesterség mellett ezeknek a cigányoknak egyéb más munkákat is el kellett végezniük a falvakban, ami éppen adódott. Szerepük a munkamegosztásban nem alapvetően meghatározó, mondjuk munkájuk nélkül még nem állna meg az élet a falvakban, de a fentiek miatt sokszor jól jött ottlétük. A helyben talált, a helybéliek számára már értéktelen vashulladékot és egyéb értéktelennek tűnő mellékterméket (pl. disznó- ós lószőr) újrahasznosították, primitív, de jó szerszámokkal látták el a paraszti lakosságot. Azt az űrt töltik ki egyelőre, amit Magyarországon az iparos hiány jelent. Az eddigiekből láthattuk, és ezt dokumentumokkal is alátámaszthatjuk két járásban, hogy folyt a telepítés, kísérletek voltak a cigányság integrálására. A helyhezkötés, a letelepítés hatásfokát bizonyítandó, rendelkezésünkre áll három év összeírása minden járásra. Az évek: 1775, 1776, 1777. Az összeírások egységes szempontok szerint készültek. Az összeírok a következő kérdésekre várnak választ : 1. A helység neve. 2. A cigány, vagy cigány özvegyének a neve. 3. A gyermekek száma és koruk. 4. Milyen az oktatásuk ós milyen munkát végeznek ? 5. Házban laknak-e, vagy kunyhóban, esetleg sátorban ? G. Jogállásuk - jobbágy, zsellér, hazátlan zsellér ? 7. Milyen az apa és az anya öltözéke, illetve a gyerekeké ? 8. A felnőttek hogyan élnek, milyen munkát végeznek, miből élnek ? 9. A helyi bíró alávetettjei-e vagy saját vajdájuk van ? 10. Élnek-e elhullott állatok húsával ? 11. Lóval kereskednek-e, vagy cserélnek-e ? 12. Adóznak-e ? S ha igen, mennyit fizetnek a hadi, illetve a honi kasszába ?

31 Először járásonként tekintsük át a számszerű adatokat. (Községenként a részletes adatokat lásd a fejezetek után.) Füleki járás :• Év Községek száma 2. 2. 18 éven felüliek 18 éven aluliak Mindösszesen Családszám Év Községek száma 2. 2. férfi nő ossz. fiú lány ossz. Mindösszesen Családszám 1775 1776 1777 63 38 63 42 63 38 59 86 80 53 112 75 161 69 149 65 70 83 29 44 32 94 114 115 206 275 263 53 75 68 1 = lakott helyek száma 2 = lakott helyek, ahol cigányok vannak. (Az összeírás évszaka 1775-ben ősz, 1776-ban tél, 1777-ben nyár.) Ha arra gondolunk, hogy erre az időre már kijöttek az első helyhezkötő rendeletek, akkor az állandónak mondható lakott helyek számához viszonyítva eléggé változik azon települések száma, hol vannak cigányok. Ugyancsak szembetűnő, hogy időn166