Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

négyet közülük megragadtak, és most is Krasznahorka várában fogságban tartanak." Mellesleg Gömör vármegye képviselői ebben az ügyben sürgetik a helytartótanácsot, hogy gyorsan hagyják jóvá az ítéletet, mert „a letartóztatott négyek gyermekeikkel, feleségeikkel és más népekkel együtt körülbelül harminc társuk van és nem hajlandók elhagyni helyüket". Ha a vármegye hajdúi el akarják őket űzni, vagy ezt különböző fenyegetésekkel el is érik, ,,a cigányok bátor módon visszatérnek".

27 Ma már nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy valamelyik nógrádi faluban ideiglenesen megtelepedett kompánia kerekedett-e föl, vagy az időközben folyamatosan beszivárgó oláh cigányokról van szó. Visszatérve a telepítésre: 1767-68-ban a megye összeírja - nem tudjuk hányadszor - járásonként a cigányokat. Az összeírások a füleki és szécsényi járásból maradtak fent. 1725 után ez az első olyan ismert összeírás, amely falvanként a cigányság számszerű adatai mellett a cigányok foglalkozását is tartalmazza. így választ adhatunk konkrétan arra a kérdésre, hogy a letelepített cigányság milyen szolgáltatással viszonozhatta letelepítője gondoskodását. Járásonként az alábbi adatokat adhatj uk közre : Füleki járás: a járás 63 lakott helyéből

28 40 településen volt általában egy-két cigány család - a lakott helyek 63,4%-án. A családok száma 74. A legtöbb család Homokterenyón (4) és Kisterenyén van (5). A 74 családban 151 fő volt 18 éven felüli 74 férfi, 77 nő -, a 18 éven aluliak száma 200, 100 fiú, 100 lány. Az összlétszám 351 fő. A mesterségeket illetően számunkra a 74 tizennyolc éven felüli férfi foglalkozása nyújt támpontot. Közülük 40 férfi kézi-mesterséggel foglalkozik (54%), ők olyan univerzális vasnríívesek voltak, akik lópatkolástól ajtózsanér készítéséig mindenhez értettek. 18 férfi neve mellett kovács és muzsikus foglalkozás szerepel (24%). 6 fő csak zenéléssel foglalkozik (8%). Mindössze 10 férfi neve mellett nincs feltüntetve foglalkozás (14%). A telepítő közbirtokosok, nemesek között a teljesség igénye nélkül ott találjuk többek között Berthold Antal főispánt, aki 13 településén 13 családot, Gyürky Pált, aki egy településre 5 családot, Mocsáry Györgyöt, aki 7 faluba 9 családot telepített. De a telepítők között ott vannak a Battikok (Ipolytarnóc, Kisfalu), Darvas Ferenc (Homokterenye), Góczy Gábor (Poltár), a Forgáchok (Karancsalja, Kalonda, Terbeléd), Etthre Zsigmond (Kálnó), az Iványiak (Málnapatak, Ozgyin, Róna, Uhorszka), több mint 20 nemes, birtokos, hogy a kamaráról ne is beszéljünk (Cered).

29 Hasonló a helyzet a szécsényi járásban is. A 62 lakott hely közül 44-be (61%) telepítettek cigány családokat. Az 1768-as adatok szerint a legnagyobb telepítők a már fentebb is említett Forgáchok - Miklós ós János -, akik Szécsónyen kívül Ecseg, (Ludány)-Halászi, Lucfalva, Nagylóc, Nagybárkány, (Nógrád)Megyer, Sóshartyán, Rimóc, Varsány falvak területén fekvő birtokaikra telepítettek cigány családot. A telepítők között megtaláljuk az Eszterházyakat (Buják, Kozárd), az esztergomi érseket, a Grassalkovichokat, vagy a Podmaniczky családot, de a váci püspököt is, A 105 családot több mint 30 birtokos tiszttartója telepíti be a járás lakott helyeire. A 105 család 495 főt számlált, akikből 205 fő a 18 éven fölüli (104 férfi, 101 nő). 290 a 18 éven aluliak száma (169 fiú, 121 lány). A 104 férfi neve mellett a következő foglalkozásokat tüntették föl: 79 a kovácsok száma (75%), tízen zenélnek (9,6%), 5 férfi a kovácsmesterség mellett hegedülni is tud (5%). Mindössze 10 férfi neve mellett nincs foglalkozás megjelölés (5,4%).

30 Az eddigiekből kitűnik - legalábbis Nógrád vármegye két járását figyelembe véve -, hogy a cigányok olyan munka végzésére voltak alkalmasak, illetve bírtak azzal a szakmai képességgel, jártassággal, amire a birtokos nemességnek is szüksége volt. S 165