Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1822–23. évi nógrádi rendi ellenállás története

biztos egy katonatisztet küldött hivatalába, aki erőszakkal elvette tőle annak a szekrénynek kulcsát, amelyben a könyv volt s a szekrényt kinyitotta. Ethre Antal kijelentette, hogy a továbbiakban a megyei pénztár állapotáért minden, felelősség a katonatisztet terheli, mire az sietve visszakozott s jelentette az esetet Wenckheimnek.

47 Gyakorlatilag tehát ezzel a megyei ellenállás befejeződött. Az újoncállítás ügyében sikerrel járt kitartásuk, míg a kivetett adót be kellett szedniük. Valójában azonban, az eseményeknek még mindig nem volt vége. Az utóküzdelmek Kétségtelen tény, hogy már ebben az évben, de még inkább 1824-ben királyi vizsgálatokat indítottak mindazok ellen, akiket az események felbujtójának tartottak. Büntetésük a megyei hivataloktól való eltiltás volt. Igaz, formális ez is, hiszen pl. Nógrádban is csak 1828-ban volt a következő tisztújítás, s ekkor a hajdani események főszereplői mind magas megyei hivatalokba jutottak. Nógrád megyében is folytak ilyen vizsgálatok, miként az egyik jegyzőkönyvi bejegyzés megemlíti, de nem tudjuk ki ellen és azok milyen következményekkel jártak. Azt viszont tudjuk, hogy betiltották a közgyűléseket, május 13-án csak úgy engedélyezték a kisgyűlések tartását, ha azon legalább az első alispán elnököl, s azon nem tárgyaltatnak sem a katonaállítási, sem az adózási ügyek.

48 Majd a vizsgálat a váci káptalan ellen is folytatódott. Maga a főispán, Brunszvik József gróf jelent meg, s a váci püspök gróf Nádasdy Ferenc jelenlétében vizsgálta ki az ügyet. Ennek köszönhetően maradt meg maga a szöveg is ebben a forrásban.

49 Brunszvik ismertette a királyi leiratot, amelyben magyarázatot követel a váci káptalantól, miként lehetett ezt a büntetendő tényt elkövetni s ezt a legszigorúbban roszszalja. Majd a vizsgálat befejeztével Brunszvik elvitte magával az eredeti iratot és a káptalani jegyzőkönyvből kiszakított négy oldalt, ahol a bemásolt tiltakozás szövege volt! Számunkra most érdektelen a váci káptalani magyarázkodás, amellyel utólag igyekeztek magukat tisztázni. Vélhetően igazuk is volt, hogy nem tudtak semmit az ellentmondás felségellenes mivoltjáról, noha az eseményeket egész biztosan ismerték. Csak annyit említünk meg, hogy a büntetést még Balogh István kanonok sem kerülte el, akit hallgatólagosan bűnösnek találtak, s évekig mellőzték az egyházi előrejutásban. Maga a váci vizsgálat már 1824. január 18-án megkezdődött, amikor Koháry Ferenc kancellár kért magyarázatot a nógrádi ellentmondás jegyzőkön y vi beírására. Számos magyarázkodó levél, majd az említett helyszíni vizsgálat után csak 1827 augusztusában tettek pontot az ügy végére, bizonyára megkönnyebbült sóhajjal és lélekkel. A váci vizsgálat tényét közölték a megyével is az 1824. szeptember 7-ei közgyűlésen. Az elnöklő főispán bejelentette a közgyűlési tilalom feloldását, majd megdorgálta a rendeket ellenszegülésükért. Felolvasta a király levelét, amely Wenckheim végső jelentésén alapult.

50 A közgyűlési végzésben a résztvevők örömüket fejezték ki, hogy ismét engedélyt kaptak az ülésezésre, s ez a törvényesség visszaállítását jelentette. Ugyanakkor sajnálkoztak is a királyi neheztelés felett, mondván hogy ők soha nem voltak engedetlenek, mert úgy vélték, ha ragaszkodnak az ősi alkotmányhoz, úgy magához a királyi hűséghez is kötődnek, hiszen az egy és ugyanaz. Feliratot intéztek a királyhoz, amely138