Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1822–23. évi nógrádi rendi ellenállás története

volt, s a megye nemcsak emiatt tiltakozott, de fájdalommal vette tudomásul, „hogy néhányan a megyei nemesek közül legfelsőbb helyen feladattak." Kérik az 1805. évi 5 te. értelmében a feladók nevét közölni, hogy megvédhessék magukat. A következő napok sem voltak eseménytelenek. A királyi biztossal szemben ellentámadásba mentek át. Elsősorban ők terjesztettek be kívánságokat s azokra vártak megfelelő feleletet. így kérték újra a királyné megkoronázását, a tisztújítás megtartását, mert úgymond nincs semmi gond a mostani tisztikarral, de lejárt a törvényes működési idejük stb.

24 Űgy tűnt, Malonyay teljesen a nemesek hatása alá került, mintha teljesen elfelejtette volna eredeti küldetését. Látva, hogy képtelen eleget tenni megbízatásának eltávozott Balassagyarmatról. Az események újabb messzire vivő fejleménye volt a Szent Iván hó (június) 10-i közgyűlés. (Hogy közben mi történt arra később utalunk.)

25 Ezen jelent meg hosszú évek óta először - és utoljára - Brunszvik József főispán. Magával hozta a nádor üzenetét, aki a rendek május 23-i feliratára válaszolva ígéretet tett, hogy őfelsége hamarosan országgyűlést fog összehívni, de addig is a kért ügyekben lépjenek előre. A nógrádi nemeseket sem a főispán jelenléte, sem a nádor taktikája nem tudta megtéveszteni. Megköszönték a nádor leiratát, nagyon örülnek, meg is bíznak benne, de azért megvárják az országgyűlést, ahol ezeket a kérdéseket tárgyalni kell majd. Egyúttal magyarázatot kértek a Zala, Trencsény, Nyitra megyei eseményekről, amelyek aggasztónak tűnnek számukra a törvényességet illetően. Ezzel lezárult a nógrádi ellenállás első szakasza. Ezután már nem volt visszaút. Főleg úgy nem, hogy már tudták, mi történt azokban a megyékben, ahol hasonló szilárdságot tanúsítottak a rendek, mint Nógrádban.. A megyék ellenállása és azok megtörése Zemplén megye is kitartott a végsőkig. Itt is Malonyay volt a királyi biztos, akitől úgy tűnik mindvégig idegen maradt ez a megbízatás, de először hiába kérte felmentését. Az 1823. május 21-i ülésen jelent meg Sátoraljaújhelyen, de felszólítására nem oszlott fel a közgyűlés, és megtagadták a királyi parancs végrehajtását. Ezután már elfogadták visszalépését és helyette Lónyay Gábor ungvári főispánt rendelték ki rendet csinálni. Lónyay sem akarta elvégezni feladatát, így az augusztus 18-i közgyűlésen nem is sikerült eredményt elérnie. Majd csak december 15-én lett foganatja a királyi intésnek, de itt is csak a kivezényelt katonaság erőszakos fellépésének köszönhetően. Összetépték a jegyzőkönyvet, letartóztatták a tisztviselőket, feloszlatták a közgyűlést. A rendek ezután megkezdték az újoncok kiállítását.

26 Zala megyében a fiatalok az újoncozás elől az erdőkbe menekültek. A megye rendéi mégis kiállították a nekik kiszabott újoncok kétharmad részét május végóig. Itt is kivezényelték a katonaságot, de az nem lépett akcióba, ám tétlen jelenléte is elég volt a nemesség megfélemlítéséhez. Veszprém megyében Almásy József királyi biztos feloszlatta a március 10-i gyűlést, de a rendek tovább tanácskoztak, s határozatban tiltakoztak az önkény ellen. Almásy helyett Zichy Ferenc gróf veszi át az irányítást, a hasonló eszközökkel él: széttépeti a jegyzőkönyvet, a gyűlést feloszlatja, a tisztviselőket magához rendeli, a katonaságot felvonultatja a nemesek megijesztésére. Július közepén már itt is megtörtént a rendeletek végrehajtása. Nyitra és Trencsény megyékbe báró Eötvös Ignácot nevezték ki királyi biztosnak. Hatalmas botrány tört ki a Nyitra megyei közgyűlésen, halállal fenyegették 129