Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

„110 harcosa" ment oda és foglalta el helyüket. A keleties túlzásairól ismert Cselebi elbeszélése szerint a magas halmon fekvő ötszögű várba fakapun át lehetett bejutni, „benne mintegy száz üres ház van. Gondoskodás történt, hogy éléstár és hadiszertár legyen benne." A „100 ház" helyesen inkább szobát, termet jelent, de valójában legfeljebb tíz lehetett, mint ahogy a török őrség létszáma sem volt 110 (Cselebi sem ezt mondja, hanem azt, hogy 110 török foglalta el a kis várat!), hanem valószínűleg 20—30 fő. Hollókő várát — mint említettük — Szécsény felszabadítása után három nappal, 1683. november 13-án önként feladta török őrsége. Ezt követően azonban több évre elnéptelenedett a vidék. Mint a várról és faluról írt tanulmányunkban részletesebben is megírhattuk, 1695-től van nyoma Hollókő benépesülésének a szécsényi ferencesek keresztelési anyakönyveiben, az 1698-as megyei összeírás pedig 9 családfőt és adó alá vonható vagyonukat is megnevezi. Bátha Márton bíró, Nagy Pál, Lakatos Jakab, Palásti András, Nagyréti Tamás, Murányi Miklós, Pászti István, Hevesy György és Kerekgedey Péter éltek „Arx Hollókő" névvel illetett helyen. Valamennyien szegény emberek voltak, mindössze 3—7 kila búza, 1—2 ökör, fejőstehén, vagy tinó, esetleg 1—1 öreg sertés alkotta vagyonukat.

110 De miért Arx (vár) és miért nem Possessio (község) a forrás szerint Hollókő ? A XVIII. század elejétől megszaporodott források alapos feltárása és elemzése választ ad e kérdésre is. A vár 1683. utáni történetét a Borovszky-iéle híres vármegyei monográfia Beiszig Ede által írt sommás megállapításával szokták elintézni : „A XVIII. század elején az üresen maradt vár őrzése Szabó György, Gondos Mátyás, Nagy Orbán és Krikk Lőrinc hollókői lakosokra volt bízva. A szatmári békekötés után a várat széthányták, jelenleg csupán a romjai vannak meg, de a vár még romjaiban is imponáló."

111 A régészeti feltárások azonban nem igazolták a „széthányást", viszont 1705-ös Rákóczi-féle pénzt, ún. libertas-t találtak a vár területén. Az írott források közül az 1715-ös országos összeírás 3 családfőt tüntet fel: Pászthy István „ductor"-t — azaz hadnagyot ! — továbbá Nagy Mátyást és Gondos Istvánt, az 1720-as conscriptio is „curialis", vagyis a földesúr lakóhelyének területére telepedett, ezért a jobbágyfalvaktól eltérő adózású és jogállású községnek nevezi Hollókőt, emiatt nem is írja össze, csak annyit említ, hogy négy család lakja.

11

" Az 1723-as megyei rováskivetési összeírás is 4 lakost tüntet fel Hollókő „

possessio"-ban : Nagy Mátyás „decurio"-t — azaz tizedest — továbbá Gondos Istvánt, Nagy Pált és Pászti Istvánt.

113 Kissé vagyonosabbak lettek, mert Nagy Pál kivételével igás ökröket, sertéseket is tartottak, felesbúzát, árpát, zabot termesztettek és mindannyian müveitek kisebb szőlőket. A hollókői lakosok különleges úrbéri viszonyait azonban nem eme felületesebb helyzetképek (a község elöljáróját hol bírónak, hol hadnagynak, hol tizedesnek nevezik stb.) tárják fel, hanem egy alapos kamarai összeírás, amelyet 1718-ban készítettek. Ez Bátka pusztáról írva azt is megemlíti, hogy „ezen a pusztán terül el a Hollókeő-nek nevezett, nagyrészt már romos vár, amelyet 4 lakos lakik és a szabadosok módján levelek hordásával szoktak szolgálni. Ezek ugyanott bizonyos szőlőket is művelnek, termésükből hetedet adóznak — így 2% akó szokott bevételeztetni (a heted felét kapta ez az uradalom PB). Továbbá a földesúri jog elismerése fejében egy dámvadat szolgálnak.

114 Ugyanezt erősíti meg az 1728-as országos összeírás is azzal az észrevételével, hogy a 4 hollókői lakos semmilyen telki földet nem művel, hanem „Hollókő vára falai ós romjai között lakik ós gazdaságát Bátka pusztán űzi" A curialis jogú helység fele részben gr. Forgách János, fele rátában pedig Szemeréné Bossányi Krisztina birtokát képezi.

115 Tehát még 1728-ban is a vár falai között éltek a hollókőiek! Ez a helyzet nyilván az egykori végvári viszonyok to98