Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

Fülek várának romjai nyos, hogy ők is megkapták a három évi teljes adómentességet, mert 1694-ben a megyei dicalis összeírás a taksás helyek között említi, de úgy, hogy egyelőre taksafizetése függőben (in suspenso) van. 1695-ben viszont a mezőváros már havonta 1 Ft taksát fizetett (míg a nyilván nagyobb Balassagyarmat is csak havi 4 Ft, Szécsény pedig 3 Ft-ra kötelezett taksált hely volt). 1696-ban pedig havonta 18 Ft taksát vetettek ki a mezővárosra a megyei tisztviselők.

83 Az 1696-os megyei adóalapfelmérés, magyar fordításban, a következő észrevételeket fúzte e helységhez:

84 „Fülek mezővárosát a végzetes megsemmisítés után újabban kezdték meg benépesíteni. A járási szolgabíró úr (ti. nándori Bene András PB) és vitézlő Korponay János úr, a füleki jószágok tiszttartója, továbbá nemes Nógrád vármegye esküdtje a nemes vármegyének letett eskü mellett kijelentik, hogy a birtokos nemes uraknak 24 házuk van, az armalisták 8, a katonák pedig 13 házat laknak. Vannak még itt néhány özvegyasszonyok ós más nyomorult személyeknek is házacskái, valamint bizonyos Gömör vármegyéből való, egy időre itt lakó személyeknek is. Őfelsége kegyes rendeletét és azon nemes vármegye kérvényét áttekintvén azt nyilatkozták, hogy e helység bármely rendű lakosai házaikhoz semmiféle tartozék földeket nem bírnak, csupán csak földesuruk engedelméből az idők szükségének megfelelően meghatározott szántóföldeket, melyeket is a földesúrnak adott földbér (terragium) ellenében szoktak bevetni. Házaik után pedig, kivéve a birtokos nemeseket egyenként 5 Ft-ot fizetnek." Füleken tehát ugyanúgy „nemesi" és „ka92