Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

nek (oppidani Szecsenienses fidelitate celsissimi principis nostri se subiecerunt) és szeptember 26-án gr. Balassa Ádám is azt írta Koháry Istvánnak, hogy a király pártja szempontjából „Szécsény már oda, bizonyos lehet Kegyelmed benne."

53 A helyzet azonban nem volt ilyen egyszerű. A feltétlen Koháry- és királypárti Gömrey János október 5-én azt írta urának:

54 „Az szécsényiek p(ro)tectiot hozattak magok(na)k, föl ugyan még nem ültek, de csúfos hírek folynak felölök." Ez a megjegyzés azt jelenti, hogy a szécsényiek védlevelet kértek Rákóczitól, amely biztosította őket és vagyonukat a kurucok prédálásától, amelyet a labancok vagyonában tettek, de egyelőre még nem tették le a hűségesküt — ez lett volna ui. a „csúfos hír". Az ugyancsak Csábrág falai mögé húzódott páter Innocentius viszont egy jó héttel később már befejezett tényként írta:

55 „Az szécsényiek dolgát, tudom már hallotta Nagyságod, hogy az kurucok az egész várost (kiemelés tőlünk P. B.) magokhoz esküdtették die 12. Octobris, Rákóczi számára foglalván el az egész jószágot az fülekivel együtt" és két nappal később, október 14-én „Gyarmatot az Ipoly mellett az kurucok magokhoz esküdtették." Egy harmadik csábrági labanc, Feja János ugyanezen a napon azzal a rossz hírrel kereste meg Koháry Farkast,™ hogy a kurucok elfoglalták az ő és testvére, Koháry István csábrági, szitnyai, szécsényi és füleki uradalmait, elkobozták azokat és élükre Darvas János személyében praefectust is kineveztek. A csábrági védők egyik vezetője, Kovács János csak október 25-én tudósította arról Koháry Istvánt,

57 hogy a „szécsényiek tegnapelőtt praestáltak homagiumot (tettek hűségesküt PB) Rákóczinak, tegnap pedig Szécsény(ben) a várat (kiemelés tőlünk PB) fela(d)ták az ott való hajdúk" is. Értelmezésünk szerint Szécsény két ütemben tette le a hűségesküt Rákóczinak: a mezővárosiak, tehát a külváros (suburbium, hostat) népe már szeptember 19-én készen volt az átállásra, de előbb védlevelet kértek. Ezt megszerezve október 12-én a város felesküdött. A várban maradt hajdúk néhány nappal később, október 24-én adták fel a belső várost. A vár feladása azt jelenti, hogy véget ért Szécsény végvári funkciója. A mezőváros lakói, akiket az 1690-es évek forrásai egyöntetűen praesidiariusoknak tartottak, nem engedelmeskedtek királypárti földesuraik, Koháry István és Forgách Simon ellenállásra szólító parancsainak ós — miután kijelölt parancsnokaik, Réthey Ferenc, Darvas Mihály, Jánossy János, valamint praefectusuk, Dúl Mihály is otthagyták őket — előbb hallgatólag, majd formálisan, hűségeskü letételével is Rákóczi táborához csatlakoztak, sőt, fegyverre is keltek mellettük ; október 14-én Balassa Ádám azt írja,

58 hogy a kurucok parancsára, kaszát, kapát ragadott szécsényiek megszállták birtokait, Nagyzellőt és Szentpétert. Réthey Ferenc, Darvas Mihály és Jánossy János — mint említettük — szeptember 13-án néhány lovassal Csábrág várába kérezkedtek be. Mint tapasztalt katonát, Koháry levélben Réthey Ferencet bízta meg lakóhelye, Csábrág kapitányságával. Bár a várat némiképpen megerősítették és sok élelmet, takarmányt is oda hordtak, a védelem mindössze hat tizedalja hajdúból állt és öt „derekas" ágyúval, elég puskaporral és lőszerszámmal rendelkezett.

59 Rétheyékkel a védelem jelentősen megerősödött és néhány sikeres kicsapást is tettek: október 1-éről 2-ára virradóra a terjéni híd mellett rajtaütöttek Fáy Gábor 30 kurucból álló csapatára, néhányat levágtak, ötöt foglyul ejtettek és 21 vagy 22 lovat is zsákmányoltak.

60 Koháry Istvánt az uralkodó a Dunántúl megvédésével bízta meg, ezért Esztergomból hitegette segítséggel Csábrágot védő embereit, se maga nem jöhetett, se pénzt nem küldött. így azután a védők zömének elfogyott a királyhűsége — főleg azután, hogy Kékkő és Gács is megadták magukat. November 1-én, Mindenszentek ünnepén Réthey Ferenc és Kovács János tárgyalni kezdtek Ocskay Lászlóval a vár feladásáról — későbbi vádak szerint maguknak „méltó tisztet és prédából való hasznot" remélve.

61 A tisztséget meg is kapták a kuruc had6* 83