Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

vezésével bízták meg, de ezek elkésett intézkedések voltak. 33 Szeptember közepére a három megerősített hely — Gács, Kékkő és Divény kivételével Nógrád valameny­nyi mezővárosa (Losonc, Fülek, Gyarmat, Szécsény stb.) és faluja, sőt olyan, a me­gyével szomszédos várak és városok is, mint Bozók, Korona, Léva vagy Rimaszom­bat is meghódoltak Rákóczi seregei előtt és csupán Csábrág, a Koháryak várkastélya állt ellen. Sok nemes is csatlakozott a kurucokhoz, így Géczy Zsigmond losonci és kisfaludi birtokos is, aki ezeres kapitány lett. Szeptember második felében a magára maradt Gács várába többször is levelet küldtek a kurucok vezetői, maga Bercsényi Miklós főgenerális — Kajált Pál régi is­merőse — és Géczy Zsigmond, az ellenállás beszüntetésére szólítva fel őket és azzal érvelve, hogy az udvar és a kormányhivatalok csak az ország romlását akarják, a Rákóczi vezetésével felkelt rendek viszont hazájuk és nemzetük testi-lelki szabad­ságáért fogtak fegyvert. 3 * Biztosították a vármegyében vezető szerepet játszó ne­meseket, mihelyt fejedelmük hűségére állnak, a kurucok nem háborítják, hajtják el jószágaikat és családjaik is biztonságot nyernek. Mivel azonban a gácsi védők a felhívásokra elutasítással válaszoltak, a kurucok alaposan felprédálták jószágai­kat és főként lovaikat hajtották el. Végül október l-re virradóra három kuruc kapi­tány csapataival megostromolta és el is foglalta a vár aljában levő mezővárost, melynek népe felmenekült a várba. A védők azonban kipuskázták a támadókat, legalább öt halott és 30 sebesült maradt a városkában. Ezután a kurucok a várat szoros ostromzár alá fogták. Hiába folyamodtak a védők október 12-én az Udvari Haditanácshoz, sürgős segítséget kérve az egyre szaporodó kurucokkal szemben, csak hitegetést kaptak válaszul. 35 így október 15-én — miután, mint Bél Mátyás megörökítette, 36 a garamszentbenedeki konvent hiteleshelyi levéltárában nyilat­kozatot helyeztek el, hogy ők hűségesek maradtak királyukhoz, nem önként, hanem fegyveres erő kényszere miatt hódoltak meg a kurucok előtt — végül is feladták a várat. Ezután a Gácsban maradt nemesek mindannyian felesküdtek Rákóczi feje­delem hűségére, a legtöbben — Ráday Pál, Kajali Pál, Török András, Darvas Ferenc, Gyürky Ádám — magas katonai vagy hivatali tisztségeket töltöttek be a kuruc ál­lamban. Gács kapitulációja után a szabadságharc éveiben is erődítmény maradt. Itt szé­keltek a vármegye hajdúi, itt őrizték a foglyokat is. Emellett itt lakott a megbízha­tatlansága miatt 1706 végén Rákóczi által lecsukatott gr. Forgách Simon családja is, bár „Gács várában, igen gyarló erősségben. . . munitio fogyatkozásával lévén, praesidiarius is igen kevés vagyon benne." 37 Rákóczi által kinevezett utolsó parancs­noka, a francia Bonefus ellenállás nélkül feladta a várat, amikor a császáriak meg­jelentek alatta. 88 Kékkő Említettük már, hogy Gácson kívül csupán Kékkő vára vészelte úgy át az 1680­as évek viszontagságait, hogy épségben maradt és lakossága is folyamatosan a lak­helyén maradhatott. A vár a család hagyományai szerint 1237 óta a Balassáké volt. A török elleni harcok századaiban a família számos tagja tüntette ki magát bátor katonai magatartásával — elég ha csak Balassa Ferencre, II. Ulászló szörényi és horvát bánjára és fiai közül a bányavárosok védelméért felelős Menyhértre meg Jánosra, vagy Bálintra, az Esztergom alatt csatában elesett kiváló költőre uta­55

Next

/
Thumbnails
Contents