Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

derítse (reconnaître) Nógrádot. Az erdős hegyek közt fekvő várat csak sorban vonulva (par défilez) lehetett megközelíteni. A vár török parancsnoka — vagyis Csonkabég — a felderítést megakadályozandó 300 szpáhit küldött ki a huszárok megtámadására, egyúttal elfoglalta a patakokat és vízmosásokat, maradék gyalogságát pedig a sáncokra és a palánkok szélére helyezte. Ez az ügyes húzás egycsapásra veszélybe sodort néhány előkelő tisztet, köztük Commercy herceget, Heister ezredest és félő volt, hogy fogságba esnek. A fiatal Ferenc Lajos azonban sebtében csapatot gyűjtött maga köré és kiszabadította kutyaszorítóba került társait. Károly herceg ekkor elrendelte a visszavonulást és a sereg július 6-án Érsekújvár ostromára indult. Ennek a fontosságban elsők közé sorolt, Bécshez és a bányavárosokat is fenyegető török végvárnak a visszafoglalása augusztus 19-én, véres rohammal, 3000 keresztény és 1200 török halála árán sikerült. A basa is elesett, csak 200 török került fogságba, meg 50 ágyút zsákmányoltak a győztesek. Nógrád várának a felszabadulásáról minden egykorú annales, vagy későbbi krónika megemlékezik.

37 Az bizonyos, hogy a lőportorony felrobbant (villám csapott bele — mások szerint egy magyar huszár tűzszerszámjának köszönhető) és ezáltal a falak nagy része összedőlt. Csonkabég ezért augusztus 19-én kénytelen volt elrendelni a védőrség és a fegyverzet Vácra és Pestre szállítását és a vár maradványait maga robbanttatta fel. Mivel a Párkány felől érkező Lotharingiai Károly, Waldeck herceg és Heister Sigebert úgy találták, hogy Nógrád fontos hely a további hadmüveletek szempontjából (Buda, Eger, Hatvan is török kézen volt még), ezért, bár a romokat abban az évben már nem lehetett helyreállítani, megfelelő számú helyőrséget szükséges odahelyezni. Mindazonáltal a pápai nuncius, Francesco Buonvisi némi pénzt is biztosított, hogy a helyreállítási munkák még a tél beállta előtt, amennyire lehet, végrehajthatók legyenek. Csonkabég, akit még szigorú feljebbvalói sem tehettek felelőssé a történtekért, Buda helyettes parancsnoka lett. Az 1686. szeptember 2-án bekövetkezett diadalmas ostrom alkalmával ő volt a legmagasabb rangú fogságba esett török, mivel a vitéz, agg basa, Abdurrahman maga is elesett a falak védelmében. Ez a szégyen nagy lelki depressziót okozott a bátor török számára az egykorú források szerint.

38 Mindazonáltal a már korábban híressé vált ember (huomo famoso) megkülönböztetett elbánásban részesült. Olasz források szerint egyenesen az Udvarba vitték, ahol maga a császár is kihallgatta, mint nagy politikust és jó kormányzót (per essere gran politico e buon regiratore) meg is becsülték és vallomásait fontos információnak is tartották. Tíz évi fogság után, 1696-ban, Bécsújhelyen vette fel a keresztény hitet, majd az uralkodó báróvá és az egyik 1702-ben szervezett huszárregiment ezredesévé nevezte ki. Katonai erényeit a már a spanyol örökösödési háborúban is sorozatosan bizonyította Leopold Freiherr von Zungaberg (ez lett a „hivatalos" neve) de nem németesedett el, hanem ő is, fia is Magyarországon lett birtokos és fiával, az altábornagyságig előlépett „Franz"-cal együtt magyar ruhában festtette le magát Bécsújhelyen.

39 Buják Ez az apró végvár eredetileg a Báthory család birtokát képezte évszázadokon át, az 1540-es években Báthory András végezte el megújítását és erős bástyákkal való megnagyobbítását, mély árkokkal, magas falakkal való megerősítését.

40 A bujáki vár sorsát is Szécsény sorsa határozta meg : 1552-ben mindössze 32 huszárt és 25 gyalogot számláló védelme nem tudott ellenálni Ali bég csapatainak. De az ezután ide vezé3* 35