Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)
szabb karban levő várat, a kiéheztetett védősereg elbátortalanodott. 30 Amikor azután megjelent a falak alatt a törökkel szövetséges Apafi Mihály fejedelem és hada, velük, a keresztényekkel már hajlottak a tárgyalásra a praesidiariusok. Apafi ígéretei és a saját jövőjük kilátástalansága következtében késznek mutatkoztak arra, hogy a végházat nem a töröknek, hanem az erdélyieknek átadják. Bár Nadányi, a császári és királyi ház töretlen híveként szembeszállt a kapitulációt tanácsoló katonáival, tömegjelenetek közepette többség akarata győzött és a kapukon beengedték Apafiéhat. Persze ezzel a vár nyomban a törökök birtokába került és ezen az 1664. évi vasvári béke sem változtatott : Érsekújvár is, Nógrád is, meg a többi dél-nógrádi végvár is két évtizedre a muzulmánok kezére került. 1663 és 1685 között Nógrád vára az érsekújvári ejalethez átsorolt szandzsákszékhely lett. Parancsnokai közül csupán Mehmed Colák bég neve ismert. Ez az 1641ben bosnyák muzulmán családban született, de 4 éves korától Budán nevelkedett, magyarul, szláv nyelveken is kitűnően beszélő török főtiszt, akit a harcokban elvesztett bal keze miatt a magyarok Csonkabégnek hívtak (a török Colák is ezt jelenti) és — kitűnő gazda, emberséges földesúr, vitéz katona lévén — kifejezetten becsültek, eleinte a „lovassereg főhadnagya" (még 1677-ben is), majd 1681 és 1683 között fontos diplomáciai feladatokat kapott a budai pasától. О volt az összekötő a porta és a Magyarországot török vazallusállamként fejedelemként egyesíteni kívánó Thököly Imre udvara között, jelen volt Kassa és Fülek ostrománál és nem kis része volt abban, hogy a kurucok vezetőjének királyi jelvényeket nyújtott át a porta 1682-ben, Fülek alatt. 31 Nógrád várában a törökök szép dzsámikat, fürdőket emeltek. 1675-ös forrás szerint nem laktak keresztények a mezővárosban, csak muzulmánok éltek itt is, mint Szécsényben. Mindenesetre a dézsmajegyzékek tanúsága szerint 1644 és 1684 között a Nógrád körüli falvak többsége nem néptelenedett el: Nőtincs,Tolmács,Tereske, Borsosberény, Bánk, Szokolya, Romhány, Horpács, Petény pl. még 1684-ben is a tizedet szolgáló helyek között szerepel. 32 Persze, a váci püspök vikáriusai nem maradhattak a török uralta várban, hanem kisebb községek plébánosai lettek, püspöki helytartók. így az ecsegi Cseke Mihály, aki 1675-ben, nem kis veszélyt vállalva, canonica visitatiót tett az egész megyében, majd később a vérségi Vadász Ferenc a püspökhelyettes, aki 1679-től 1684-ig szerepel a fennmaradt tizedlajstromokon. A váci püspökök — Dvomikovich Mihály személyében — csak 1699. nyarán költöztek vissza szókvárosukba, addig helytartóval intéztették ügyeiket. 33 Nógrád várának a felszabadítására már az 1683. őszi diadalmas'hadjárat megteremtette a lehetőséget. Az egykorú annales, a Theatrum Europaeum úgy tudja 34 , hogy az esztergomi diadalt követően, november 1-én Sobieski és Dünewald csapatai megostromolták Nógrád várát (Festung Novigradt) és az még a következő napon, „egyezménnyel" (mit Accord) megadta magát. Más források azonban pontosabban írják le a történteket : a lengyelek Vác városán és Nógrád mezővárosán (Marktflecken Neograd) tudtak rajtaütni, de egyik hely „kastélyát" azaz várát sem tudták bevinni. 35 A várat a Szent Liga szövetséges csapatainak 1685. évi hadjárata során ostromolták és foglalták vissza. A császári Haditanács június elején Érsekújvár, Székesfehérvár és Buda ostromát határozta meg célként. Ennek előfeltétele volt Nógrád elfoglalása, mivel eme erődítmény birtokba vételével meggátolhatták az érintkezést (hírek, csapatok, élelem, muníció szállítását) Buda ós Érsekújvár között. Június elején a lotharingiai herceg (Károly) — amint azt az egyik résztvevő, az ekkor 21 éves Bourbon Ferenc Lajos, a későbbi Conty herceg nekrológjából 36 tudjuk — 3000 lovassal, 200 dragonyossal és néhány század magyar huszárral átkelt a Garamon, hogy fel34
