Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

XII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1986 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE I. fejezet Szécsény felszabadulása és pusztulása (1683—1684) Az 1683. esztendő fordulópontot jelent Kelet-Közép-Európa történetében — ekkor tört meg a Levante, a Balkán és a történelmi Magyarország és Erdély népeinek sorsára több, mint három évszázadon át nyomasztó, tragikus hatással bíró, sok-sok nemzedéken át legyőzhetetlennek, kiuzhetetlennek hitt török birodalom hatalma és kezdődött meg a hazánk felszabadítását eredményező, 1699-ig zajló, méreteiben eladdig páratlan háború. Egy világtörténelmi jelentőségű haditett, Bécs ostroma indította el az események láncolatát. A török birodalom külső szemlélő számára hatalmasabbnak tűnt, mint valaha, hiszen pl. Magyarországból is az 1664. évi vasvári béke után minden addiginál nagyobb területet hódított meg. Magán a sztambuli portán belül is olyan politikai és katonai vezetők kerültek hatalomra, akik úgy hitték, képesek tovább folytatni az oszmán államra alapvetően jellemző hódításokat. Kara Musztafa nagyvezír — nem kis mértékben az előző évben Thökölyvel együtt elért siker, Fülek elfoglalásának hatása alatt — 1683-ban úgy határozott, hogy magát Bécset támadja meg, és ezzel megvalósítja a szultánok évszázados álmát — egész Magyarországot meghódoltatja, sőt Alsó-Ausztriát és Morvaországot is befolyása alá vonja.

1 E hadjárat — mint közismert — a Porta számára katasztrofális vereséggel, a Habsburgok számára viszont fényes diadallal járt. Hála a XI. Ince által szervezett keresztény összefogást hirdető diplomáciai szövetségnek, a végveszélybe került császárváros felmentésére szászok, bajorok, valamint Sobieski János lengyel király személyes parancsnoksága alatt mintegy 18 000 főnyi lengyel sereg sietett és 1683. szeptember 12-én a várost védő Starhemberg Rüdiger vezette fegyveresekkel közösen tönkreverték a 120 000 emberből és 300 ágyúból álló ostromló török hadat.

2 A nemzeti történelmünkkel foglalkozó összefoglaló művekben kellő súllyal szerepel a bécsi diadal közvetlen következménye : a menekülő törököket üldözve a harcok színtere Magyarországra tevődött át.

3 A Párkány mellett vívott második csatában, 1683. október 9-én a szövetségesek Sobieski János parancsnoksága alatt a nyílt mezőn legyőzték Kara Mehmed budai pasa seregeit és a törökök körében támadt pánikot kihasználva október 27-én felszabadították Esztergom várát is. Ezzel kezdetét vette a török uralom felszámolása hazánk területén. Sobieski seregeinek ezt követő hadmozdulatait azonban az országos történelmi összefoglaló művek figyelmen kívül szokták hagyni, pedig a sorsfordulót hozó 1683. év utolsó, sikeres harcairól van szó, amelyekről az egykorú krónikák — nem túlzás — Európa-szerte részletesen beszámoltak, és mint a „keresztény ügy" számára párat-