Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Gáspár János: A temesvári önkéntesek

sem vették, hogy valami okból barakkjuk előtt is egyre nagyobb a zaj . . . Kimentek ők is. Es úgy látszik, az időközben visszaérkező Szigethy százados sem tartotta magára nézve túlságosan kötelezőnek a Hadúrra tett esküjét, mert egy rögtönzött emelvényen állt több szovjet tiszt között, s körülöttük katonák százai tolongtak zsibongva .. . Egyikük, egy huszár szakaszvezető, visszaemlékezésében így ír a nagy eseményről : „A barakk elé épített kis emelvényen egy szovjet őrnagy, néhány alacsonyabb rangú tiszt és egy magyar folyamőr százados állt... Az őrnagy lassan, vontatottan, de egyes szavakat erőteljesen hangsúlyozva kezdte mondanivalóját és mindig kivárta, míg a tolmács lefordította szavait : „A háborúnak hamarosan vége. A szovjet hadsereg a németeket saját otthonukban fogja szétzúzni. A magyar népet urai becsapták . . . Önöket, akik most itt vannak, saját uraik juttatták ide, és nem a szovjet hadsereg . . . Nem a szovjet nép fogott elsőként fegyvert önök ellen, hanem fordítva, önök támadtak - uraikra hallgatva - a Szovjet államra és dolgozó népére . . ." Minden szava, amit mondott igaz volt. Az embereken látszott, hogy - míg lélekzetüket is visszafolytva figyelik az őrnagy szavait - gondolkodnak is a hallottakon, és tetszik nekik a nyílt beszéd. Taps fogadta bejelentését, hogy Debrecenben megalakult az új magyar kormány, és szervezik az új magyar hadsereget. . ." A demokratikus hadsereg felállítása és a háborúba való gyors bekapcsolása a magyar népnek fontos nemzeti érdeke - folytatta az őrnagy. Minél hamarabb és mennél több magyar katona csatlakozik a szovjet csapatokhoz, annál hamarabb szabadul fel az ország! Ezért kérem önöket, hogy akik részt akarnak venni hazájuk felszabadításában, jelentkezzenek ebbe az új hadseregbe!" Éljenzés és taps fogadta az őrnagy szavait. . . Ezt követően a magyar tiszt közölte néhány szóval, hogy másnap reggel az önként jelentkezők részére megkezdődik az orvosi vizsgálat. Akik alkalmasnak bizonyulnak, azok ruhát és felszerelést kapnak, majd rövid kiképzés következik az indulásig. Mindenekelőtt azonban egy hét tagú szervező bizottságot - „Komitét" - kell választani. Kérem - mondta -, jelentkezzenek azok, akik készek az önkéntes magyar hadosztály szervezésében résztvenni . . . Gondolkodás nélkül emeltem fel kezemet, s így lettem, szinte percek alatt a temesvári önkéntes magyar hadosztály egyik szervezője . . ." írta visszaemlékezésében az egykori szakaszvezető, a „Komité" egyedüli élő tagja, Szálai János nyugállományú vezérőrnagy, a Vám és Pénzügyőrség nyugdíjas parancsnoka. Egyébként még ott helyben megválasztották a „Komité" másik hat tagját is: Az emelvényen álló Szigethy Zoltán folyamőr századost, Fekete Károly főhadnagyot, zászlósi rangját elismerve dr. Pártos Imre volt munkaszolgálatost, Komjáthy István ht. őrmestert, Horváth Emil szakaszvezetőt és hetedikként egy fiatal sorkatonát, Lovas Ferenc honvédet. Foglyokból katonákká A „Komité" - a rögtönzött gyűlést követően - azonnal össze is ült a Szovjet Táborparancsnokságon a legsürgősebb teendők megbeszélésére ... A már üres emelvény körül közben továbbra is ott zsongott a tömeg. Voltak - nem is kevesen - akik rögtön, fenntartás nélkül a belépés mellett döntöttek, de voltak, akik csak hümmögtek, hogy azért igencsak meg kell ezt még gondolni emberek. Innen-onnan disszonáns hang is vegyült a korábbi spontán lelkesedésbe. Egyesek kereken kijelentették, hogy 164