Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

tek szemléje és ismertetése. — Bányamunkások Zsebnaptára. 1924. 136—137. o. — Nógrád megyei Muzeumok Évkönyve. Salgótarján. 1980. 373—376. o. Az etesi bányavidék. 13. Magyar Statisztikai Közlemények. Magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Űj sorozat. 1. kötet. Bp. 1902. 2., 50., 966., 968. (a továbbiakban: MStK.) — MStK. 27. kötet. Bp. 1909. 112—117., 176. o. — Archívum, im. 123. о. — Salgótarján város története, i. m. 94. o. 14. MStK. 64. kötet. Magyar korona országainak 1910. évi népszámlálása. Bp. 1920. 125—125., 137., 144., 186., 216., 788. 0. — MStK. 42. kötet. Bp. 1912. Magyar korona országainak 1910. évi népszámlálása. 120., 520., 786. 15. MStK. 52. kötet. Bp. 1914. Magyar korona országainak 1910. évi népszámlálása. 162., 390., 1037., 1091., 1254., 544. o. 16. MStK. 71. kötet. Magyar Korona országainak 1920. évi népszámlálása. Bp. 1925. 4—5., 13., 19., 74., 79., 54—57., 63., 84., 156. o. 17. MStK. 86. kötet. Bp. 1934. Magyar korona országainak 1930. évi népszámlálása. 77—78. o. — MStK. 83. kötet. Bp. 1932. Magyar korona országainak 1930. évi népszámlálása. 65., 414—420., 421. o. — Szabó Zoltán: i. m. 40—41. o. —. Nógrád és Hont vármegye i. m. 86—87. o. 18. Magyar Statisztikai Zsebkönyv. 1948. 45. o. 19. Magyarország Története. 1848—1890.

1. k. Bp. 1979. 571—572. o. 20. Vándortűz. 1948. április. 4—8. o. — SZABÓ ZOLTÁN: i. m. 203. o. — Salgótarján története, im. 99., 100—102., 118., 214—215., 135., 137. — DZSIDA JÓZSEF: i. m. 9., 37—38., 0. — Salgótarjáni Almanach Salgótarján 1925. 43. o. — Magyarország és a Nagyvilág. 1868. — Nógrádi Lapok. 1886. június 18. 21. Nógrád és Hont vármegye. Szerk.: LADÁNYI MIKSA. Bp. 1934. 98. o. — Vándortűz. 1948. 5—6. o. — Salgótarján története, im. 113—117. о. — Nógrádi Hírlap. 1911. 8. sz. — Salgótarjáni Lapok. 1902. XI. 14.

1. évf. 10. sz. 22. GAJZÁGÓ ALADÁR: im. 28. о. — Tanulmányok, dokumentumok a felszabadult Nógrád megye 30 éves fejlődéséről, im. 95—96., 133. о. — 20 év a szocializmus útján 1945—1965. Nógrád megye. KSH Nógrád megyei Igazgatósága. Salgótarján. 1964. 24. o. — Nógrád megye gazdasági szerkezetének elemzése. Salgótarján 1973. (Kézirat gyanánt.) Resümee Ferenc Szvircsek: Tatsachen, Angaben Zusammenhänge über die ökonomische und gesellschaftliche Wirkung des Nógráder Kohlenbergbaus Das Essay beschäftigt sich mit der Ausgestaltung, Entwicklung eines des aus ökonogeographischer Hinsicht bedeutendsten Gebietes der Nord-Industriereviers, mit der des im nordöstlichen Teil des Komitats Nógrád liegenden Salgótarjáner Industriebeckens. Es legt analysierend, mit der Anwendung der Statistiken vor, dass die Gegend - nur eine einzige Energiequelle die Braunkohle besitzend - seit dem letzten Drittel des vorigen Jahrhunderts im Wirtschaftsleben unserer Heimat eine bedeutende Bolle spielte. Von den schriftlichen Erinnerungen, von der Legende der Entdeckung der Kohle, von Hindernissen des Inangriffnehemens des Bergbaus, von der Eröffnungen der Bergwerke schreibend weist der Autor darauf hin, dass die Anfänge des Bergbaus im Komitat so bis 1769 zurückgehen, dass die Kohle schon um 1730 herum aus Beschreibungen bekannt war. Der Bergbau hatte nach der Ausbreitung zu industriellem Ausmass die insdustrielle Struktur des Komitats grundlegend beeinflusst und bestimmt, dessen Wirkungen auch bis unsere Zeit zu beobachten sind. Das Essay untersucht jene wesentliche und nicht vernachlässigbare Frage, ob unter Wirkung von welchen Kräften sich das ehemalige geschichtliche Dorf (Salgótarján) bezeihungsweise die Gesellschaft des traditionelles Wirtshaften führenden Komitats während der Zeit verändert hat. Genauer gesagt, wie sie-die Rahmen des traditionellen Wirtschaften^ zurückdrängend - zur industriellen Gesellschaft wurden.